Napi 3 perc pénz! A Nemzeti Múzeum új numizmatikai videósorozata

A kialakult járványügyi helyzet a világ nagy múzeumaihoz hasonlóan a Magyar Nemzeti Múzeumot is arra kényszerítette, hogy határozatlan időre bezárja kapuit látogatói előtt. Bár ajtajai zárva tartanak, a múzeumi munka nem állt le, régész, történész és művészettörténész kollégái saját otthonukba visszavonulva, „home office” üzemmódba kapcsolva folytatják tovább tudományos munkájukat, amelynek szerves részét képezi a tudományos népszerűsítő tevékenység is.

A Magyar Nemzeti Múzeum, amely már korábban is nem kis mennyiségben osztott meg digitális tartalmakat, a járvány idejére fokozottabb mértékben áll át online tudásközvetítésre. Ennek keretében indította útjára YouTube csatornáján 2020. március 23-án azt a mini videósorozatot, amely minden este újabb résszel jelentkezik az elkövetkezendő hónapokban.

A hónap pénze – Ferenc József 5 korona 1906

Ferenc József /1848-1916/ Ag 5 korona 1906 KB- Körmöcbánya. Előlap: uralkodó babérkoszorús jobbra néző arcképe. Hátlap: a magyar koronát kétoldat angyalok tartják, alatta 5 KORONA 1906. Tervező Reisner József. 1263 példányban készült.  Referenciák: Huszár 2201, Éh 1155, LN 13, Rádóczi 58.

A hónap pénze- II.Rákóczi Ferenc aranyforint 1704

A Rákóczi-kor pénzverési gyakorlata pontosan leképezi magának a mozgalomnak a kifejlődését és hanyatlását is, alapvetően pedig korábbi évszázadok magyar gazdasági viszonyai határozták meg annak lehetőségeit.
Magyarországon a XV. századtól fogva jellemző volt a pénz- és tőkehiány, ugyanis a nemesfém a behozott iparcikkek ellenében özönlött ki az országból, a főurak luxuscikk-igényeinek kielégítése mellett. A török Porta és bécsi udvar kettős adóztatása csak tovább rontotta helyzetet. A hadakozáshoz természetesen sok pénz kellett. Ennek előteremtésére Rákóczi előtt két módszer állt: külföldi kölcsön felvétele és hadiadó kivetése. Kölcsönt – egy rövid ideig tartó francia segítségen kívül – nem kapott, adót viszont ő maga nem akart kiróni a parasztságra, tudván, hogy az se nem tud, se nem akar fizetni. A hadak felszerelését, a fegyvereket, ruházatot csak külföldről, ott is elfogadott típusú és minőségű nemesfém pénzek révén lehetett megszerezni, de élelemmel és zsolddal is el kellett látni a katonákat, igaz, annak ellentételezése az országon belül maradt. Ez hozta magával azt a kényszerű helyzetet, hogy az arany- és ezüstpénzek egy idő után már csak külföldre kerültek, sőt, nem is Rákóczi saját pénzeit, hanem a korábbi verőtövek felhasználásával I. Lipót pénzeit verték továbbra is, külföldön ugyanis nem vagy csak csökkentett értéken fogadták el Rákóczi pénzeit (maga az osztrák kormányzat is tiltotta a magyar veretű pénzek elfogadását), hiába voltak azonos minőségűek.

Könyvvásár a 31. Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetemen

martinopitz

Apafi 10 dukátos csegely a Niklovits gyűjteményből

Niklovits Károly Zoltán 1886. március 18-án született és két nappal később a tatai római katolikus plébánián keresztelték meg. A személyes iratanyagban megtalálható anyakönyvi kivonat szerint anyja Hauzer Erzsébet, apja Niklovits Ferenc magyar királyi postatiszt volt. Úgy tűnik, apja foglalkozása mélyen befolyásolta a gyermek pályaválasztását, mivel Niklovits Károly is a Magyar Királyi Postánál helyezkedett el. Szolgált az első világháborúban, de egészségügyi állapota miatt már egy 1915. január 11-én kelt orvosi szak- vélemény ideiglenes nyugdíjaztatását javasolta. A nyugalmazott postatisztnek járó állami nyugdíj megteremtette számára az alapjövedelmet, kötött munkaidő nélkül és egyben stabil társadalmi státuszt is jelentett, így életét már harmincas éveinek elejétől kezdve kizárólag a gyűjtésnek, a numizmatikával való foglalkozásnak szentelhette, egészen 1960-ban bekövetkezett haláláig.

Tóth Csaba – Weisz Boglárka: I. Károly fátyolban, avagy mit keres a királyné portréja a király pénzén

I. Károly fátyolban, avagy mit keres a királyné portréja a király pénzén

A középkori magyar pénzek páratlanul színes (érem)képi világa, pontosabban a vereteken látható különféle jellegű ábrázolások magyarázata már nemzedékek óta okoz fejtörést a témával foglalkozó kutatóknak és a gyűjtők népes közösségének egyaránt. A változatos épületábrázolások, valós és mesebeli állatalakok, vallási jelképek biztosan nem véletlenül kerültek az érmékre, de évszázadok távlatából, a vonatkozó írott forrásanyag hiányában a legtöbb esetben legfeljebb feltevésekre hagyatkozhatunk. Mivel azonban a pénzek készítésének elsődleges célja nem az volt, hogy látványos kisplasztikai alkotásként hirdessék a román vagy a gótikus művészet stílusjegyeit, hanem fizetőeszközül szolgáljanak, így bizonyos elemek nem voltak nélkülözhetők. A középkorban éppúgy, ahogy napjainkban is, egy pénz legfontosabb és egyben kötelező éremképi eleme a kibocsátó megnevezése. Így az uralkodó neve már a legkorábbi magyar pénzeken is szerepelt, a 11. században megjelent a királyportré, majd a 13. században még esetlegesek, azt követően viszont egyre hangsúlyosabbá váltak a különféle címerelemek, amelyek aztán hosszú időre kiszorították a királyábrázolásokat a magyar pénzekről.   

MNM- Az amerikai emigráció sikerei és kudarcai

Az amerikai emigráció sikerei és kudarcai

A hónap pénze- Károly Róbert aranyforint

A hónap pénze: Károly Róbert aranyforint, 1325-1342 között verték. Előlap: +KAROLV.REX, gyöngykörben stilizált firenzei liliom. Hátlap: S.IOHA.NNES.B. korona, Szent János szembe áll középen. Hosszúszakállú változat. Referencia: Unger 349, Huszár 440, Pohl A1.

Tóth Csaba: Az amerikai és magyar érdekek történelmi találkozása: a „Koszta Márton-incidens”

1853. július 2-án hajszál híján fegyveres összecsapásra került sor az Amerikai Egyesült Államok és az Osztrák Császárság hadihajói között a törökországi Szmirna (ma Izmir) város kikötőjében. A casus bellit nem az ellentétes kereskedelmi érdekek szolgáltatták, hanem az emberi szabadságjogok védelme, pontosabban egy volt magyar szabadságharcos honvédtiszt, ekkor már félig-meddig amerikai állampolgár életének megmentése. Az esetet ábrázoló bronz érem szerepel majd az 1849-es amerikai magyar emigránsok sorsát bemutató Kalifornia aranya című kiállításon, amely március 8-án nyílik a Nemzeti Múzeumban.

A hónap pénze- Eszterházy Miklós tallér 1770

Előlap: Eszterházy mellképe jobbra, hátlap: családi címer. Referencia: Rádóczy 110.

Két magyar herceg- Batthyány Károly és Eszterházy Miklós- 1764 és 1770 között saját pénzeket veretett a konvenciós pénzláb alapján. A pénzverési jog, a római szent birodalmi hercegek kiváltsága volt és mint ilyenek, verethettek ők is pénzt. Eszterházy Miklós tábornaggyá előléptetése és eszterházi kastélya elkészülésének emlékére 1770-ben veretett pénzeket a bécsi pénzverdében.

tallér 1770


©2000-2024 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.