A hónap pénze- Károly Róbert 1307-1342 garas

A hónap pénze:  Károly Róbert /1307-1342/ garas. Előlap: uralkodó trónon ül szembe. Hátlap: magyar-anjou címerpajzs felett sisakból kiemelkedő strucc, kétoldalt liliomok.

Tóth Csaba- Adj egy bélást!

Adj egy bélást!

– hangzott el évtizedekkel ezelőtt oly sokszor a pest-budai aluljárókban a nyomatékos kérés. Ilyenkor a megszólított rendszerint megadóan, mélyen a TóthCs1b Belas 2TóthCs2b Maller 2zsebébe nTóthCs3b Bemaller 2yúlva az „adományos” markába pottyantott egy 2 forintos érmét. Az 1970 és 1995 között kibocsátott, réz-nikkel ötvözetből készült pénzérme akkortájt még komoly értékkel bírt: ennyi volt a betétdíja a sörösüvegnek, de akár három perc telefonbeszélgetést lehetett vásárolni rajta, sőt a metrókapuknál is elfogadták egy utazás erejéig. Az érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században oly népszerű kalabriász nevezetű kártyajátékból származott, amelynek kései utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beau, belle, bella néven. A ’szép’, ’előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált. A tíz forintost a börtönszlengben mallérnak hívták, mivel a francia–német ’baj’, ’szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Magától értetődik, hogy ezután a húszast – a bélás és a mallér szavak összevonásával – bémallérnak nevezték.

A hónap pénze- Mária Terézia 1/4 dukát 1749

Au 1/4 dukát 1749 Gyulafehérvár. Előlap: M. THER. D. G. – R. I. G. H. B. REG. fej jobbra. Hátlap: A. AU. D. B. PR. – TRANS. 1749. Koronázott kétfejű sas mellén Erdély címere, lent 1/4. Referencia: Huszár E 971, Resch 27.

V. Székely György- Aranyak a szántásban

Aranyak a szántásban

vszékely Firenzei forint av vszékely Firenzei forint rv A gazdaságtörténészek és a numizmatikusok előtt egyaránt közismert, hogy az európai középkori aranypénzverés  bölcsője Itáliában ringott. Néhány elszigetelt próbálkozás után 1252-ben Firenze (lat. Florentia) városa kezdte meg az aranyforintok rendszeres kibocsátását, melyek előlapján liliom, hátlapján Firenze oltalmazója, Keresztelő Szent János volt látható. A firenzei aranypénzeket olaszul fiorino d’oro-nak (olasz fiorino ’virágocska’), latinul florenus-nak, (latin florens ’virágzó’) nevezték, és ezen elnevezésekből született meg a magyar forint szó. Firenze példáját rövidesen más városállamok is követték, 1284-től Velence is megkezdte a jó minőségű aranypénzek, dukátok verését. Itália után Franciaország és Anglia, majd egyre több európai pénzkibocsátó indította meg saját aranypénz verését, így a cseh és a magyar uralkodó is.

A hónap pénze- Apafi Mihály 1/2 tallér

Előlap: MICHAEL APAFI D G PRIN TRAN, mellkép jobbra. Hátlap: PAR REG HVN DOM ET SIC CO 1670, kartusok között koronázott ovális erdélyi-Apafi címer. Referencia: Resch 82, HE 774.

A tündérkert ezüstje- erdélyi tallérgyűjtemény kiállítási meghívó 2016. június 6.

A Magyar Nemzeti Múzeum 2016. június 6-án 11h-ra vár minden érdeklődőt a TÜNDÉRKERT EZÜSTJE című időszaki kiállítás megnyitójára.  Egy három generáción át gyűjtött, 220 db-os erdélyi tallérgyűjtemény időszaki kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. szeptember 11-ig lesz látogatható. A gyűjteményről bővebb leírást itt talál.

Tóth Csaba: Különleges erdélyi tallérgyűjtemény került a múzeumba

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának keretében a Magyar Nemzeti Múzeum 2015 őszén különleges éremgyűjteménnyel gyarapodott. A letétként a múzeum Éremtárában elhelyezett 216 erdélyi tallért és emlékérmet Törő István galériatulajdonostól vásárolta meg az MNB.

A Törő-éremgyűjtemény voltaképpen három generáció – nagyapa, apa és fia – fáradságos gyűjtőmunkájának eredménye. Speciális kollekció, amely kezdettől fogva igen magasra tette a lécet, és az erdélyi tallérveretek legapróbb változatainak gyűjtését tűzte ki céljául. A hosszú idő, az állhatatos gyűjtőmunka és a szakértelem meghozta gyümölcsét: a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteménye, a mai korban szinte megismételhetetlen anyag gyűlt össze, amelynek értéke muzeális szempontból is jelentős.

Dr. Tóth Csaba: Azért verik a pénzt, mer’ rossz?

Azért verik a pénzt, mer’ rossz?

– tettem fel minden reggel ugyanazt a kérdést, miközben óvodába menet ősöreg autónkkal suhantunk az Üllői úti felüljárón a Fradi-pálya mellett és jobbra letekintve szemem a Pénzverde épületét kutatta. Miért verték? Mit és mikor? – záporoztak tovább a kérdéseim, ahogy az egy négyéves gyerektől elvárható. Apám – természetszerűleg – nem minden esetben tudott kielégítő választ adni. Aztán eltelt több mint két évtized, és én végre bejuthattam abba az épületbe, amelyet addig csak kívülről szemléltem, az alapkérdésre azonban még mindig keresem a választ, és bár ennek megválaszolása inkább a közgazdászokra tartozik, legalább már arról akad némi fogalmam, mivel és miként verik a pénzt.

A hónap pénze- II.Mátyás 1608-1617 tallér

A hónap pénze: II.Mátyás tallér 1617 Körmöcbánya. Előlap: MATHIAS.D.G.RO.IM.S.AVG.GER.HVN.BOH.REX, babérkoszorús mellkép fodros gallérral, vértben, az aranygyapjas rend láncával jobbra. Hátlap: ARCHIDVS.AVS.DVX.BVR.MAR.MOR.CO.TYR. 1617, két kardot karmaiban tartó kétfejű sas koronával, szívpajzsban magyar és cseh címer, kétoldalt K-B.

Decembertől kerül forgalomba a megújított húszezer forintos

2015. december 14-től megújított húszezer forintos bankjegyeket hoz forgalomba. A jelenlegi húszezer forintos bankjegyek 2016 végéig használhatók a készpénzforgalomban, bevonásuk pontos időpontjáról az MNB később ad tájékoztatást.


©2000-2016 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.