A hónap pénze- I.Lajos aranyforint

A hónap pénze- I.Lajos /1342-1382/ aranyforint, verde: Buda, kamaraispán: Bernardi Ferenc. Előlap: +LODOVICI . D. G. R. VNGARIE, gyöngykörön belül magyar-anjou címerpajzsot hat karéj veszi körül.  Hátlap: . SANTVS LA- DISLAVS R .,  Szent László szembe áll, jobb kezében bárd, balján országalma. Referencia: Unger 407e, Huszár514, Pohl B4-7.

Raýman János – A PÉCSI 19-ES HONVÉD GYALOGEZRED JELVÉNYEI

A kiegyezés után nyílt csak lehetőség önálló magyar katonai alakulatok létrehozására. 1868-ban szervezték meg a honvéd zászlóaljakat, még magasabb kötelék nélkül. 1869-ben alakult meg a budai honvédkerülethez tartozó 67. Mohácson, a 68. Pécsett, a 69. Szigetváron, és a 70. Karádon állomásozó honvédzászlóalj. 1871-ban kezdték a honvéd dandárokat szervezni, 1874-ben a zászlóaljakat a dandáron belül féldandárokba vonták össze, és új számot kaptak. Ekkor alakult a 19. féldandár, a korábbi 67, 68, 69, 70-es zászlóaljakból. 1890-ben ezred kötelékbe szervezték át a féldandárokat és a 19. féldandárból a 19. pécsi honvéd gyalogezred lett. Az ezred parancsnoksága és két zászlóalja Pécsett (1. és 2. zászlóalj), egy Kaposváron (3. zászlóalj) és egy Fiumében (4. zászlóalj) állomásozott. Az ezred Baranya és Tolna vármegyék területéről hívta be a katonákat.
A háború kitörésekor 1914. július 26-án mozgósították az ezredet és augusztus 9-én  útnak indították Szarajevóba a szerb hadszíntérre az itthon állomásozó három zászlóalj tizenkét századát és négy géppuskás osztagát. A Drina melletti harcokban, Visegrádnál 1914. augusztus 20–21-én estek át a tűzkeresztségen, ahol az ezred parancsnoka Kleszky Ottó ezredes az elsők között, 1914. augusztus 21-én halt hősi halált. 1914. december 10-ig nagy veszteségeket elszenvedve harcolt a Drina menti szerb fronton, szeptemberben Kuliste magaslatainál, majd a Jadar folyónál lezajlott előretörésben vettek részt. Megszerzett állásaikat mindenütt megtartották. Decemberben a Száva mögé vonultak vissza, hogy rövidesen az orosz frontra kerülhessenek. Január 10-én vonatra szállva a 80. honvéd gyalogdandár kötelékébe rendelték az ezredet és a Szurmay-csoport tagjaként az Uzsoki hágónál zajló kegyetlen harcokban, téli, hegyvidéki körülmények között sok veszteséget elszenvedve harcoltak, mikor visszafoglalták a hágót. 1915. január 31-től Galíciában, majd a Styr folyó mentén harcoltak. A gorlicei áttörést követően a Dnyeszterig jutottak. Emlékezetes, napokig tartó súlyos harcok és nagy veszteségek árán a Drogobicsnél (Drohobycz) 1915. május 19-én az ezred elfoglalta az oroszok megerősített állásait, majd több ellentámadást vert vissza. December 23-tól 1916. január 19-ig a Pruth folyó közelében részt vettek a haláldombnak nevezett vérfürdőben. 1917 nyarán az Erdős Kárpátok déli részén a Capul hegy mellett nagy áldozatokkal látták el Kirlibaba védelmét és küzdöttek az orosz medvével. Végül 1918. augusztus 3-án az olasz frontra kerültek, és itt fejezték be a háborút.

Obrusánszky Borbála: Aranyíj és nyíl a szkíta érméken

Az ókorban, a Fekete-tenger medencéjének keleti felében, Panticapaeumban (ma: Kercs) a Kr. e. IV. században megjelentek olyan érmék, amelyeken jellegzetes sztyeppei jelvények, íjak és nyílvesszők szerepelnek. Ezekkel kapcsolatban nem született alapos, feltáró kutatás, mai napig a legtöbb, onnan előkerült érmét görögnek tartanak, holott a térséget a görögök megérkezése előtt, vagyis körülbelül Kr. e. VII. századig lovas szkíta népek népesítették be, később pedig a területet közösen birtokolták és a tengerparti kikötőkben élénk kereskedelmet bonyolítottak. Talán ennek a nagyméretű áruforgalomnak köszönhető, hogy a térségből nagyon sokféle érme került elő, amelyeket leginkább görögnek tartanak, ugyanis a kutatók többségében fel sem merült az, hogy esetleg az ott élt szkíták, a fémművesség mesterei is értettek volna a pénzkészítéshez.

Ha azonban a Fekete-tenger keleti medencéjében vert érméket alapos vizsgálat alá veszünk és összevetjük azokat más dokumentumokkal – történeti forrásokkal és régészeti leletekkel – akkor világossá válhat számunkra, hogy a térségben megtalált ókori érmék lehettek a szkíták alkotásai, sőt vannak olyan tipikus jelképek, amelyek a sztyeppei civilizációra voltak jellemzőek és nem az Égei-tengernél megtelepedett görögökre.

Késmárki gróf Thököly Imre ( 1657 – 1705) emlékérem 1690

Ag emlékérem 1690, a Habsburg ellenes felkelés emlékére. Előlap: EMERIC TECKLY DVX PROTEST IN HUN, Thököly mellképe szembe,  rajta páncélos vért, hermelinpalásttal. Hátlap: SIC VIRTUS NESCIA FRAENI, kétoszlop között szalagot átszakító ló, lábai alatt fekvő férfi, lent: I.S.  Referencia: HTÉ 985, Resch 79.

A hónap pénze – Hunyadi János aranyforint

A hónap pénze: Előlap: négyrészű címerpajzs, baloldalt lent a hunyadiak címere a holló. Hátlap: Szent László szembe áll, kezében bárd és országalma, kétoldalt verdejegy.. Referencia: CNH II 154A, Huszár 615, Éh482a

II.Rákóczi Ferenc ezüstérem a szécsényi országgyűlés emlékére 1705

Ezüstérem 1705, Warou Dániel műve. Verde: Körmöcbánya. Előlap: Rákóczi mellképe kissé balra, páncélban, rajta hermelin palásttal. Hátlap: három Vesta-szűz előtt oltárból tűz és füst emelkedik ki. Referencia: HTÉ 994, Resch 94.

A hónap pénze 2013 október: Koson statér

A hónap pénze- Koson ie. 50 drachma

Előlap: három férfi balra halad, az első és a harmadik fejszét tart. Alul: ΚΟΣΩΝ felirat. Balra monogram B vagy BA. Hátlap: sas balra, jobb lábát emeli, rajta babérkoszorú. 4.46g. Referencia: RPC  1701.

II.Rákóczi Ferenc ritka kassai polturája- 1707 M-C

II.Rákóczi Ferenc 1703-1711 poltura 1707 M-C Kassa. Előlap: POLTURA A 1707, középen kétrészű barokk címerpajzs: hétszer vágott pajzs balra, jobbra hármashalmon koronából kiemelkedő kettőskereszt. Kétoldalt M-C. Hátlap: PATRONA HVNGARIAE, Madonna karjná Jézus, baljában jogar. Referencia: Unger 1139f, Huszár 1554.

II.Ulászló /1490-1516/ publikálatlan aranyforintja

II.Ulászló /1490-1516/ aranyforint. Körmöcbánya, 1498-ból, Thurzó János kamaraispánsága alatt. Előlap: WLADISLAI : D – G: R: VNGARI *, gyönykörben trónon ülő Madonna, karján Jézus. Hátlap: S: LADISLA – VS: REX …., Szent László szembe áll. Referencia: Éh 588típus, Huszár 751, Pohl L4. Maga az alaptípus is ritka Pohl 20-as ritkasági fokozatú, azonban a hátlapi körirat publikálatlan, közgyűjteményben nem fordul elő! Az Aranykönyv négy hátlapi körirat változatot ismer, ez a 70c-hez áll legközelebb, azonban a REX után négy pont van.

Március idusa- Brutus legendás denárja

BRUTUS. AR denár, ie. 42 késő nyár-kora ősz. Mozgó katonai verde, Észak-Görögországból. L. Plaetorius Cestianus magisztrátus idejéből. Előlap: fent BRVT, jobbra IMP, balra L.PLAET. CEST, Brutus rövid szakállas feje jobbra. Hátlap:  EID • MAR, a szabadságot szimbolizáló sapka középen, kétoldalt egy-egy kard. Referenciák:  Crawford 508/3, CRI 216, Sydenham 1301, RSC 15.



©2000-2014 Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.