Gyűjtik a selejtes euróbankókat és -érméket
[Magyar Hírlap, 2002-01-10] Meggyűlt a bajuk a hatóságoknak mindazokkal, akik selejtes euróbankjegyekhez és -érmékhez jutottak az elmúlt napokban: a szerencsések ugyanis nem hajlandóak beszolgáltatni a gyűjtők számára becses kincseket. Az eltökéltség érthető, hiszen a hibás pénz értéke a jövőben várhatóan felbecsülhetetlen lesz. Olaszországban a szintén állami pénzverdéből kerültek ki olyan eurócentek, amelyek mérete a kétcentesével egyezett meg, csakúgy, mint a fejoldalon látható díszítés, a torinói székesegyház kupolája, az írás oldalra azonban az egycentes felirat került. A hatóságok képtelenek a selejtes pénzek begyűjtésére, amelyek már most is 2300 eurós áron cserélnek gazdát.

A középkori Európa aranypénze - a dukát rövid története
 [Numismatics, 2002-01-11] Európa egyik legjelentősebb, hat évszázadot megélt aranypénze volt a dukát. A legelfogadottabb elképzelés szerint a dukát velencei eredetű, 1284-ben verték először. Pontosan 3,5 gramm volt a súlya, csaknem 100%-os finomságú aranyból készült.

Európa pénzverése Szent István korában
[Honismeret, 2000-06-05, XXVIII. sz.] A középkori gazdaságnak megfelelő ezüstvaluta megteremtése Nagy Károly császár (768-814) nevéhez fűződik. Ő 781 körül a 327 g.-os római font helyett nehezebb súlyegységet, a róla elnevezett 408 g.-os karoling fontot tette meg pénzverési alapsúlyul és ebből 240 darab denárt rendelt verni. Nagy Károly császárnak ezt a reformját tekinthetjük a középkori pénzverés születésnapjának, a XIII. század végéig tartó európai denár-rendszer kezdetének. Ez azt jelenti, hogy mintegy fél évezredig a Német-Római Császárságban és az ennek pénzrendszerét átvevő országokban denárt és ennek felét, obulust vertek.

A Latin Éremunió
 [Élet és Tudomány, 2001-11-23] A szövetség Franciaország vezetésével alakult meg. Franciaország vezető szerepének egyik elismerése lehetett volna a franknak világpénzként való használata. Nem sikerült, bár sok ország még az első világháború után is a frankrendszert tekintette mintának, illetve formális csatlakozás nélkül is alkalmazta a rendszert. A Latin Éremunió eredeti nevén Érmeegyezmény, elnevezését onnan kapta, hogy a tagországaiban -- legalábbis részben -- az újlatin nyelvek valamelyikét beszélték. A felek célja az államok különböző pénzérméinek egységesítése volt: az arany- és ezüstpénzek súlyát, nemesfémtartalmát, átmérőjét, címleteit és árfolyamát hangolták össze. Nem szabályozták a papírpénzek és a nem nemesfém pénzek kibocsátást. 1867. július 31-én nemzetközi érmekonferencián előzetes megállapodás született a Monarchia és Franciaország között arról, elfogadják egymás pénzeit, és lépéseket tesznek a tiszta aranyvaluta bevezetésére.

A pénzek, amelyek sosem inflálódnak
 [Magyar Hírlap , 2001-12-03] Mindnyájan szeretünk pénzt gyűjteni, ám a numizmaták ennél azért lényegesen többet tesznek: olyan érméket és érmeket gyűjtenek, amelyek többnyire ma nem elfogadott fizetőeszközök az üzletekben. Akadnak azért kivételek, ezekről is esik szó a numizmatikát mint a régiséggyűjtés egyik műfaját bemutató írásunkban.

Európai valutatváltás - A kőbankótól és a kagylótól az euróig
 [MTI, 2001-12-03] Kagyló, "kőbankó", kakaóbab, báránycomb-érme, euró - mind megannyi pénzfajta. Míg az első négy a múlté, az utolsó a közeljövőé. Az EU-országok többségében 2002. januártól megszűnik a nemzeti valuta, és egy közös pénz, az euró lesz a törvényes fizetőeszköz. Nem könnyű megtenni a lépést, jóllehet az emberiség a történelem tanúsága szerint már hozzászokhatott ahhoz, hogy a fizetési eszköz formában, anyagban gyakorta változik.

A tokaji Erzsébet Tisza-híd vámjegyei
 [Éremtani lapok, 2001-12-07] Tokaj városának első hajóhídjáról 1527-ben esik szó. Amikor "1610-ben összeírják a tokajiak jogait, ebben a többek között ez áll" : "Tisza áthidalásához, miután azt vám nélkül használjuk, szükség esetén minden munkát megadunk". Mivel a munka fejében a helybelieknek nem kellett hídvámot fizetni, nyilvánvalóan csak a más helységből érkezőktől szedtek díjat. Mária Terézia rendelettel erősítette meg a város vámszedési jogát. Tokajnak tehát nagy múlttal rendelkező hagyományai voltak a hídépítés és a -vámszedés terén. "Igazán nagy jelentőségű teljesítmény azonban a tokaji Erzsébet Tisza-híd volt, mely Totth Róbert tervei szerint a Resicai Vasmű kivitelezésében, szellemes megoldással készült; a Tisza hidak közül elsőként folytacálból." Az elkészült, háromnyílású 1896. november 18-án adták át a forgalomnak.

Kincset érő német aprópénzek
[Numismatics, 2001-09-08] A nosztalgia németek millióit készteti arra, hogy szuvenírként megőrizzenek néhány érmét az 1, 2, 5, 10 és 50 pfenniges, valamint 1, 2 és 5 márkás készletből. Hogy mely érmékre essen a választás, azt október eleje óta az utcákon feltűnt óriásplakátok könnyítik meg. Megdobogtatja a gyűjtők szívét a kétpfenniges érmék némelyike. A nagyjából egy eurócentet érő jelentéktelen pénzecskék közül az 1967-ben, illetve 1969-ben vert G, illetve J betűjelű darabok valóságos "kék Mauritiussal" érnek föl a numizmatikusok körében. Vételi áruk egységesen 1329 euró, míg eladáskor 2019, illetve 1763 eurót kér értük a kereskedő! Érdemes tehát Magyarországon is átnézni a németországi kiruccanásról megmaradt aprót, hátha kincs lapul a szerény kinézetű érmék között.

Sékel helyett dukát - Magyar pénzek a müncheni pénzeskönyvben
[Élet és Tudomány, 1998. 07. szám] 1997-ben múlt négyszáz éve, hogy Adam Berg müncheni nyomdáját 1597-ben elhagyta az Új pénzes- könyv, amely csekély változtatással 1604-ben még egyszer megjelent. A Magyar Nemzeti Múzeum gróf Széchényi Ferenc gyűjteményére épülő Éremtárának könyvgyűjteményében mindkét kiadvány eredeti példánya megtalálható. A "New MüntzBuech" azonban nem ezért érdemel említést. E könyvritkaság a magyarországi és az erdélyi pénzekkel kezdődik, s olyan Biblia-magyarázattal zárul, amelyben az ott előforduló aranypénzeket magyar aranyforintra, az ezüstöket pedig birodalmi tallérra számították át.

Fejek, írások, jelek
[HVG, 2001-09-08] A közös európai valutát 1995. december 15-én, az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek madridi csúcskonferenciáján keresztelték eurónak. Az új pénzt szimbolizáló jelről másfél évvel később született döntés, a hivatalos megfogalmazás szerint a görög ábécé epszilon betűjét idézi. A sors különös fintoraként ez év végére várható a luxembourgi Európai Bíróság ítélete egy különös perben, amelyet a brit Thomas Cook utazási iroda indított három évvel ezelőtt az Európai Bizottság ellen, azzal a váddal, hogy az EU "lenyúlta" a cég valutakereskedő részlege által 1989 óta használt, az euró jelére hasonlító védjegyet.