Műanyag bankjegyekkel a pénzhamisítók ellen
[origo, 2002-03-29] Az eurókészpénz január 1-jei bevezetésével gyakorlatilag egy időben megjelentek - igaz, csak kis mennyiségben - a hamis bankjegyek az euróövezet 12 országában. A jövőben olyan biztonsági jeleket kell alkalmazni a bankjegyeken, amelyek mindenki számára könnyen felismerhetőek lesznek, erre pedig a műanyag pénz jelenthet megoldást - vélik a szakértők. Az első műanyag bankjegyek 1988-ban Ausztráliában kerültek forgalomba. Ma már világszerte évi 100 milliárd polipropilén alapú bankjegyet készítenek. Annak, hogy az Európai Központi Bank mégsem a kedvezőbb műanyag mellett döntött egyrészt foglalkoztatási okai vannak, a világon jelenleg ugyanis csupán néhány cég képes műanyag pénz előállítására. Szinte biztosra vehető, hogy az euró második generációja már polimer alapú lesz.

Középkori maradványok Szombathelynél
[Hunnia.net, 2002-03-24] Középkori nemesi udvarház maradványaira bukkantak Szombathely határában. A lelet jelentőségét növeli, hogy Vas megyében még nem tártak fel ehhez hasonló Anjou-korabeli emléket a régészek. Ezen a környéken alig néhány hét múlva már egy autóút alapjait markolják a munkagépek. Az építkezés elött a régészek is megbontották a talajt, mert már régóta gyanították, hogy értékes leleteket rejt a föld.

Budapesten látható "az avarok aranya", híres nagyszentmiklósi aranykincs-lelet
[MTI, 2002-03-24] A nagyszentmiklósi kincs elnevezéssel illetett, páratlan értékű 23 színarany edény vasárnaptól Budapesten, a fennállásának bicentenáriumát ünneplő Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Ezt a páratlan lelet-együttest mind ez ideig csupán egyetlen alkalommal állították ki Magyarországon: 1884-ben az Ötvösmű Kiállításon volt látható, Bécsben őrzött más Kárpát-medencei régiségekkel együtt. A Bánátban, Torontál vármegyében, Nagyszentmiklóson 1799. július 3-án egy szőlős gazda árokásás közben aranyból készült korsókat, tálkákat és poharakat talált. Az edények helyi kereskedők és egy bécsi görög gyapjúkereskedő közvetítésével jutottak Pestre, ahol Boráros János városbíró kezében gyűlt össze a kincs 23 darabja.

Csökkent az euró támogatottsága Németországban
[euro.hu, 2002-03-23] Elmúlt a németek kezdeti lelkesedése a közös európai valuta iránt. Az Inra közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint csupán a németek 38 százaléka európárti. Decemberben is hasonló mértékű volt a közös európai valuta támogatottsága, azonban az euró sikeres bevezetésének köszönhetően januárban az euró híveinek aránya 49 százalékra emelkedett.

15 tonna aprópénz jótékony célra
[privátbankár, 2002-03-20] Minden várakozást felülmúlva, 15 tonna, összesen 300 ezer euró (mintegy 74 millió forint) értékű aprópénz gyűlt össze a tavaly novemberben indított "Apró az aprókért" jótékonysági akcióban. A felhíváshoz egyébként 44 iskola 200 osztálya is csatlakozott, és mintegy 220 kg aprópénz összegyűjtésével a gyerekek is hozzájárultak az elesettebbek sorsának megsegítéséhez. A Magyar Nemzeti Banktól származó információ szerint egyetlen más EU-s csatakozásra váró országban sem gyűjtöttek ennyi aprópénzt a valutacsere kapcsán szervezett akciókban.

Folytatódik a diósgyőri vár rekonstrukciója
[MTI, 2002-03-14] Folytatódik az idén a diósgyőri vár rekonstrukciója, amelyre csaknem negyedmilliárd forintot költenek. A XIV-XV. században fénykorát élő várban tartott keddi sajtótájékoztatón Kobold Tamás, Miskolc polgármestere elmondta: az önkormányzat két évvel ezelőtt kapta meg a vár vagyonkezelői jogát, és azóta jelentős felújítások kezdődtek meg. A tervek szerint folytatódik a régészeti feltárás, a bástyák helyreállítása, valamint a kastélyrész rekonstrukciója. Cserepes Tibor, a KVI vezérigazgató-helyettese arról szólt, hogy a vár teljes helyreállítása még legalább öt-tíz évig tart.

Euró Afganisztánban?
[euro.hu, 2002-03-18] Afganisztán átmeneti kormánya azt fontolgatja, hogy esetleg az euróval váltja fel a gyorsan inflálódó afgán valutát. Az afgán kormány azzal a kérdéssel fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy nyomtassák-e újra az afgán valutát, vagy az eurót használják-e a jövőben - jelentette be Karzai miniszterelnök afgán menekültek előtt a francia fővárosban.Az átmeneti afgán kormány vezetője az euró használatára vonatkozó indítványával azt a helyzetet próbálja orvosolni, miszerint az egymással is versengő afgán hadurak naponta több millió afgán bankjeggyel árasztják el Kabul nem hivatalos pénzügyi piacát - írja a New California Media. Mindamellett a különböző bűnözői csoportok is hozzájárulnak az afgán valuta inflálódásához azzal, hogy nagy tételben hamisítják annak bankjegyeit.

Savaria Történelmi Karnevál
[MTI, 2002-03-14] Az idén augusztus 24-26. között rendezik meg Szombathelyen a Savaria Történelmi Karnevált - jelentették be a városházán tartott sajtótájékoztatójukon a karnevál szervezői.A misztériumjáték középpontjában Szent Márton legendája áll majd. A történelmi karnevál rendezvényeinek tavaly több mint 100 ezer látogatója volt, a színjátékot 6500-an látták. A három nap során Szombathely főterén ismét megrendezik az Öreg Város vásárát, ahol különböző korok stílusában kézművesek kínálják portékáikat, és lesz jelmezes felvonulás is.

Megtalálták Menelaosz király palotáját
[stop!, 2002-03-13] Teodorosz Szpüropulosz archeológus húsz éve kezdett kutatásokat a dél-görögországi Spártától 25 kilométerre északra fekvő területen. A kutató szerint az általa feltárt romok az ókori Lakedaimón (spártai állam) székhelyének maradványai. Az épületegyüttes főbejárata dél felé néz, és nagyon hasonlít a Mükénében feltárt úgynevezett Oroszlános Kapuhoz. - Biztos vagyok magamban. Ez az épület Menelaosz és Heléna palotája - mondta Szpüropulosz. A palota mellett két kilométer hosszúságban kézművesműhelyeket és raktárépületeket tárt fel a kutatócsoport. A közeli dombon a Kr. e. XV-XI. századból származó királysírokra bukkantak a régészek. Szpüropulosz abban bízik, hogy a raktárak mellett található levéltárban írásos bizonyítékot is talál feltevésének igazolására.

Seuso-ügy: mégis gyilkosság történt
[Origo, 2002-03-12] Huszonkét évvel Sümegh József eddig öngyilkosságként kezelt halála után az ORFK elismerte: 1980 decemberében a sorkatona gyilkosság áldozata lett - írja a Népszabadság. Halála közvetlen összefüggésbe hozható a Seuso-kincsek néven ismert római kori leletegyüttes eltűnésével. Az Országos Rendőr-főkapitányság azonosította az ügy több kulcsszereplőjét. A milliárdos értékű ezüsttárgyak egy része külföldre került, a nyomozók azonban bíznak benne, hogy a kincsek néhány darabja még Magyarországon van.

A várkincs-rablók nyomában
[RTLKlub, 2002-03-11] Egyelőre nem találja a rendőrség a sárospataki Rákóczi-vár kifosztóit. A vár vöröstornyából négy, 17. századi, muzeális karabélyt loptak el szombat hajnalban. Az ellopott műkincsek értéke csaknem 6 millió forint. A tolvajok a várárok egyik lőrésén át jutottak be a kazamatába, majd onnan a bemutatóterembe. A várban kiállított ereklyék többségét kamerákkal vagy riasztókkal védik.

Hadijáték az 1849-es szolnoki csata emlékére
[MTI, 2002-03-08] Az 1849-es szabadságharc nevezetes szolnoki csatájára emlékezve, s tisztelegve a Damjanich tábornok vezette honvédség fényes diadala előtt, a Tisza-parti városban egész napos programot rendeztek szombaton. A program részét képező hadijáték apropóján megrendezték a katonai hagyományőrzők nemzetközi találkozóját is. A bemutatóra cseh, német, osztrák és magyar résztvevőket hívtak meg. A program megvalósítását Szolnok önkormányzata mellett a Kossuth Emlékbizottság támogata. Utóbbi jóvoltából - a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját köszöntő jubileumi év kapcsán - a hadijáték résztvevői "zsoldként" a jeles magyar államférfi képmását ábrázoló emlékérmét kaptak.

Gyorsmérleg a bankjegycseréről
[privátbankár, 2002-03-05] Az euróátállás lezárulta előtt két nappal 42 milliárd euró értékű, megszűnésre ítélt nemzeti bankjegy volt forgalomban a január 1-i 270 milliárddal szemben - derül ki az Európai Központi Bank (ECB) jelentéséből. Az eurózóna központi bankja szerint ez az arány már csak enyhén fog növekedni, mivel sok nemzeti bankjegy elveszett vagy megsemmisült, sok darabot pedig emlékként őriznek vagy a gyűjtők tartanak meg.

Az euró mellett ismét dinár Montenegróban?
[euro.hu, 2002-03-05] Milo Djukanovic montenegrói elnök nem zárta ki, hogy a köztársaságban ismét bevezetik a jugoszláv dinárt. Ha a dinár stabil lesz, mint a dollár vagy a frank, jelen lehet az euró mellett - idézte a politikust a belgrádi B92 magánrádió. Montenegró és a nála jóval nagyobb Szerbia alkotja Jugoszláviát. Djukanovic hosszú ideje harcol Montenegró függetlenségért és az eurót vezette be hivatalos fizetőeszközként annak az erőfeszítésének a részeként, hogy eltávolodjon a balkáni szövetségtől. Ezt megelőzően két éve Montenegróban a német márka lett a hivatalos fizetőeszköz, felváltva a dinárt.

Hibásan nyomtatott öteurósokat találtak
[numismatics, 2002-03-04] Németországban hibásan nyomott öteurós papírppénzeket találtak. A hét bankjegy az egyik oldalán teljes, a hátoldalán azonban hiányzik a híd és a térkép, csak a sorozatszám és biztonsági csík van meg. A német jegybank szóvivője szerint valószínűleg egy teljes ív került forgalomba hibás nyomattal, amely az osztrák értépapírnyomdában, Bécsben készült.

Kevés külföldi euró-érme van Németországban
[numismatics, 2002-03-04] Németországot elkerüli a külföldi euró. Mindeddig nem sok külföldi euró-érme jelent meg Németországban - derül ki egy német kutató felméréséből. Stoyan szerint a Németországban található euró-érmék előfordulási aránya nagyjából megfelel a német pénzverdék által kibocsátott érmék arányának. A német érmegyűjtők így csalódottak lehetnek, mivel nem sok külföldi, az eurózóna más országában kiadott érme fordul elő Németországban. Az euró bevezetése utáni első három hétben leginkább az osztrák fémpénzek, köztük a Mozartot ábrázoló egy-eurósok jelentek meg Németországban. Ennek okaként Stoyan a földrajzi közelséget és a téli vakációs időszakot hozta fel.
Forrás:Privátbankár

Euróátállás: kié a haszon?
[eVilággazdaság, 2002-03-01] Az euróövezet nagy részében tegnap használhatták utoljára a nemzeti valutákat a kiskereskedelmi forgalomban. A kormányok már azt számolják, hogy mennyi pénz marad végleg kint a lakosságnál: a nemzeti bankok ugyan még hosszú évekig vállalják a készpénz beváltását, ám így sem lehet a teljes készlet begyűjtésére számítani. Németországban február 20-ig a bankjegyek 10 százalékát – mintegy 27 milliárd márkát – még nem váltották vissza, a kormány azonban arra számít, hogy a szóban forgó érték 2 milliárdra csökken. Az érméknél az adott napon még 8,7 milliárd márkának megfelelő volt kint, ami a korábbi érték 54 százalékának felel meg. A kabinet számításai szerint ebből 2,4 milliárdnyi nem is fog visszatérni.