Szarmata település az M0-ás nyomvonalán
[MTI , 2002-04-30] Egy hajdani fazekasfalu nyomaira bukkantak a régészek Vecsés közelében, a fővárost elkerülő M0-ás körgyűrű új szakaszának építését megelőző feltárásnál - közölte Tari Edit, a munkálatokat irányító Pest Megyei Múzeum Igazgatóság régésze. A szakember elmondta, hogy a leletek tanúsága szerint a területen valaha szarmaták éltek. A régészeti emlékek azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medence e táján az I. században felbukkant, Keletről jött, iráni eredetű lovas nomád népcsoport Vecsés közelében telepedett le, pásztorkodott, majd később a rómaiakkal kereskedett. A területen nyolc régészstáb összesen száznegyven szakembere dolgozik, s munkájuk nyomán sok égetőkemence és rengeteg selejtes agyagedény került a felszínre, bizonyítva a hajdani fazekasfalu létezését. A föld alól régi lakóhelyek, utcasorok, tűzhelyek, tároló gödrök vonalai bontakoznak ki, s a régészek ékszereket és római pénzeket is találtak.Az értékek egy részét múzeumba szállítják, néhány leletet azonban csak igen költséges módon, óriási földlabdával lehetne elmozdítani 1500-1800 éves helyéről.
[Kapcsolódó link] A nyíregyházi Jósa András Múzeum 'Szarmaták az Alföldön' c. kiállítása

Ezernégyszáz hamis euróbankjegy
[index , 2002-04-25] A február 28-án befejeződött euróátállás időszakát értékelő jelentésében az eurózóna központi bankja azt írja: a komolyabb hamisítványok felbukkanásának megakadályozásában nagy szerepet játszott, hogy az euró bankjegyeit csupán négy hónappal az euró január 1-i bevezetése előtt mutatták be. Az új pénz bevezetése előtt egyáltalán nem is kerültek elő hamisítványok, az euróátállás két hónapjában viszont a hatóságok 1485 hamis euróbankjegyet találtak. Mindegyikük gyenge minőségű utánzatnak bizonyult, másológéppel, számítógépes nyomtatóval vagy szkennerrel készültek. Az érmehamisítványok között pedig olyan "remekművet" is találni, mint az Írországban felbukkant fémpénz, amelynek euro feliratáról hiányzott az "o" betű.

A britek most elvetik az eurót
[index , 2002-04-23] A legújabb felmérés szerint a briteknek csupán egyharmada támogatja az euró bevezetését. A csekély mértékű támogatás értékét tovább csökkenti, hogy az európártiak fele úgy gondolja: a közös pénz bevezetése nem jár majd együtt a font megszűnésével, hanem a két valuta egymás mellett is létezhet. Ez persze tévedés.

Euró-menetrend: svédek, dánok, végül a britek?
[index , 2002-04-19] Az eurózónán kívüli EU-tagok közül Svédország és Dánia a következo~ négy évben az valutaunió tagjává válhat, Nagy-Britannia belépése pedig későbbre tolódhat, mivel a brit közvélemény euró mellé állítása hosszabb időt vehet igénybe. Ezek a fő megállapításai annak a Reuters-felmérésnek, amely 39 vezető európai közgazdász és pénzügyi szakértő véleményét takarja. Dániában és Svédországban jobb a helyzet, mivel a különböző eredményt hozó felmérések átlagát nézve a polgárok valamivel több mint 50 százaléka európárti.

Szarmata lelet Békéscsaba mellett
[MTI , 2002-04-17] Szarmata település maradványaira bukkantak a napokban a Békés megyei régészek Békéscsaba határában, a 44. számú főút szélesítését megelőző feltárási munkálatok közben - közölte Szatmári Imre, a megyei múzeumi szervezet vezetője szerdán a helyszínen. Mint elmondta a szarmaták az időszámítás szerinti I. és V. század között a dél-orosz sztyeppékről vándoroltak erre a területre. Ismertetése szerint már megkezdődött a lakóhely melletti temetkező hely feltárása, ahol eddig három sírt, benne csontvázmaradványokat, használati tárgyakat például bronzból készült tűt, kést és csak a szarmatákra jellemző, úgynevezett szürke színű kerámia töredékeket találtak. A múzeum vezetése úgy döntött: minden szombaton lehetőséget nyújt a nagyközönségnek, hogy a különben zárt területre belépjen, s a régészek közreműködésével megismerkedhessen az ásatások menetével.

Új leletek Aquincumban
[Holgyforum , 2002-04-16] Az Aquincumi múzeum tegnap megnyitotta kapuit, s a főépületben mindjárt új kiállítással is várja látogatóit: az új szerzemények kiállításával, melyet minden évben tavasszal mutatnak be. Tavaly közel huszonöt jelentősebb római kori ásatást végeztek Budapesten, ezek legszebb leletei töltik ki a kiállítás egyik felét. Itt látható például az a holdas griffet ábrázoló bronz kocsidísz, amely a múzeum 2001-es évkönyvének címlapjára is rákerült. A Kunigunda utcából való az a hamvasztásos temetkezés, amelyet élethűen rekonstruáltak a kiállításban: a hamvakon ételáldozattal fedett tányért, kancsót és egy érmet helyeztek el a régiek. A tányér megőrizte a túlvilági útravalóul belétett szárnyasétel maradványait, a kancsóban bornyomokat mutattak ki kutatók.

Árpád-kori falut adtak át
[Rtl Klub Online , 2002-04-13] Az elmúlt öt év ásatási tapasztalatai alapján rekonstruált Árpád-kori falut adtak át Tiszaalpáron. A Kárpát medencében Árpád-kori teljes falu még nem volt, így ez a rekonstrukció egyedülálló. Természetesen az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A mai régészeti eredmények bizonyítják, hogy ez a terület már az Árpád-korban is lakott volt.

Túl az első 100 napon az euró
[portfolio.hu, 2002-04-11] Továbbra sem csökkent az egységes uniós pénz bevezetését övező lelkesedés. Az EU most megjelent közvélemény-kutatása szerint az euróövezet lakóinak 87 százaléka gondolja úgy, számára semmilyen gondot nem okozott a januári átállás. A megkérdezettek 81 százaléka az európai történelem nagy pillanataként tartja számon az euróbankók és -érmék forgalomba kerülését. Tény ugyanakkor, hogy minden második megkérdezett szívesen látná kiírva a régi árakat is.

Csökkent az euró támogatottsága Svédországban
[euro.hu, 2002-04-04] Több svéd szeretné továbbra is megőrizni nemzeti valutáját, a koronát, mint az év elején, amikor a közös európai valuta sikeres megjelenésének köszönhetően nagy volt az euró bevezetését kívánók aránya. A Scop közvélemény-kutató adatai szerint azonban jelenleg, ha hajszállal is, de még mindig többségben vannak az euró hívei, ugyanis 51 százalék támogatja az euró bevezetését, szemben a 46 százalékos ellenző táborral.

Az írek Európa legnagyobb bankjegynyűvői
[index, 2002-04-04] Köztudottan az írek kímélik legkevésbé használatkor a papírpénzeket Európában, ezért nem is csoda, hogy a legkisebb címletű európai bankjegyek, az öteurósok kezdenek tönkremenni Írországban. A még csak három hónapos bankjegyeket olyannyira megviselte az írek bánásmódja, hogy elképzelhető: sok példányt már májusban kicserélnek.

Régi valutát már csak a kibocsátó ország vált
[index, 2002-04-03] Az euróövezeti tagállamok jegybankjai március végéig váltottak be minden euróövezeti valutát euróra. (Tehát például Németországban a schillinget vagy a lírát). A váltás lehetősége mostantól a korábbinál is korlátozottabb: a nemzeti valutákat már csak az adott országban lehet euróra cserélni. Könnyebbség, hogy az adott jegybankkal levelezés útján is intézhetjük a tranzakciót, az elküldött valuta euró-ellenértékét (átutalási díj felszámítása mellett) bankszámlánkra utalják.

A dánok többsége már az euró mellett
[index, 2002-04-03] A GfK közvélemény-kutató vizsgálata azt mutatja: a dán lakosság 57 százaléka úgy véli: itt az ideje, hogy Dánia bevezesse az eurót. 35 százalékuk ezzel szemben kitart a korona mellett. Ezzel együtt a megkérdezettek túlnyomó többsége (80 százalék) úgy látja: 10 éven belül eltűnik a dán nemzeti valuta. Mint ismert, a dán lakosság a 2000 szeptemberében tartott népszavazáson 53 százalékos arányban vetette el a valutaunióhoz történő csatlakozást. Az EU tagjai közül Dánia mellett Nagy-Britannia és Svédország sem tagja az eurózónának.

Mérgez az euró
[index, 2002-04-02] Az egy- és kéteurós érmék ötvenszer annyi nikkelt bocsátanak ki magukból, mint amennyi a divatékszereknél engedélyezett. Erősen mérgező ónvegyületet tartalmaznak a tízeurós bankjegyek - derül ki egy német vizsgálat eredményéből. Az ÖKO-TEST azt ajánlja a nikkelérzékenyeknek, hogy fizetés előtt ne fogják sokáig az euróérméket, illetve a pénzt ne tartsák a kabátzsebükben, ahol könnyen az ember ujjai közé kerülhet. Aki pedig gyakran fogja kézbe az euróérméket (például pénztáros), az viseljen kesztyűt - szól a jó tanács.

Nem teljesen azonosak az euró bankjegyei
[Numismatics, 2002-04-02] Örülhetnek a gyűjtők: az eurózóna különböző országaiban kibocsátott euró-bankjegyek nem teljesen azonosan néznek ki. A bankjegyek sorozatszáma előtt szereplő betű ugyanis minden országban különbözik: pl. X Németországban, U Franciaországban és V Spanyolországban - derül ki a brit Guardian egyik olvasói leveléből. Mint ismert, ettől az apró eltéréstől eltekintve valójában a közös európai valuta bankjegyei az eurózóna összes országában azonosak. Az euró érméi azonban az egységes oldal mellett rendelkeznek egy nemzeti oldallal is.

Emlékezés az 1849-es tavaszi hadjáratra
[Hunnia, 2002-04-01] Jászfényszarun ma kezdődik az 1849-es tavaszi hadjárat eseményeit felelevenítő hagyományőrző programsorozat. A nyolcnapos rendezvény során a magyar és külföldi hagyományőrzők korhű ruházatban és felszereléssel felidézik a csatákat és a történelmi jelentőségű eseményeket, valamint megkoszorúzzák az emlékhelyeket. A műsor a Kossuth-év programjai között idén kiemelten szerepel, mint Közép-Európa egyik legjelentősebb katonai hagyományőrző eseménye.

Kincskeresők - Az eltűnt frigyláda nyomában
[Magyar Nemzet , 2002-04-01] A szövetség ládájának eltűnéséért valószínűleg nem Titus a felelős. Amikor a ládát Salamon király templomába vitték, már csak a kőtáblák voltak benne. A frigyláda utolsó bibliai említése a Makkabeusok második könyvében található; itt arról olvashatunk, hogy Jeremiás Nébó hegyének egy barlangjába rejtette el a szövetség ládáját és a sátrat a közelgő babiloni invázió elől. Az azonban nem derül ki a Szentírásból, hogy mi lett az így megmenekített frigyszekrény későbbi sorsa. Slomo Goren főrabbi a Siratófal föld alatti részének kutatása során 1981-ben felfedezett egy bejáratot, amely elképzelései szerint Salamon templomában egyenesen a szentélybe vezetett. Bár utólag a feltárt járatot befalazták, Goren rabbi később azt állította: meggyőződtek róla, hogy a kamra a salamoni templom eredeti kincseit, köztük a frigyládát rejti.