Hamis húszezresekkel fizettek
[RTL KLUB online, 2002-05-24] Hamis húszezressel fizettek ismeretlenek öt Kaposvár környéki településen. A jó minőségű hamisítványok valószínűleg számítógéppel készültek, és csak alapos vizsgálattal különböztethetők meg az eredeti bankjegytől. A hamis bankjegyen házilag készített, ragasztott fémszál található, hiányzik a sarkáról a H betű, és a vízjel, amelyen Deák Ferenc portréja rajzolódik ki, és árnyalatnyival eltér a színe az eredetitől. A csalók két nap alatt összesen 140 ezer Ft - nak megfelelő hamis bankjegyet hagytak az öt helyiség különböző vendéglátóhelyein.

Kilencszögű euróérme Ausztriában
[Numismatics, 2002-05-24] Ausztriában kiadták az Európai Unió első öteurós pénzérméjét a schönbrunni állatkert fennállásának 250. évfordulója alkalmából: ez az első euróérme, amely csakis Ausztriában érvényes fizetőeszköz, a közös pénz többi országában nem. A kilencszögű ezüstérme kétféle kivitelben, félmillió, illetve százezer példányban készült, az utóbbi, fényezett érmék ára 8,25 euró. Ha az osztrák példa iskolát teremt, ami feltételezhető, akkor vége annak az elképzelésnek, hogy az európai pénz az egész térségben bizonyosan alkalmazható. Ennek azonban nincs különösebb gyakorlati jelentősége, mert az emlékérem főleg a gyűjtők számára készül, és aligha kerül forgalomba.

Új csúcson a nemesfémárak
[eVilággazdaság, 2002-05-23] A dollár mélyrepülése, a közel-keleti feszültség, valamint az érlelődő újabb indiai–pakisztáni háború fokozta az arany iránti befektetési kedvet. A sárga nemesfém tőzsdei árai tegnap két és fél éves csúcsra duzzadtak. Az ipari kereslet felfutásával kapcsolatos várakozások nyomán drágult az ezüst is. Az emelkedő tőzsdei trend továbbra sem érződik a hazai ékszerárakban. Londonban tegnap délelőtt 318,25 dolláron rögzítették az arany troy unciánkénti árát, amire 1999 októbere óta nem volt példa. (1 troy uncia = 31,1 gramm.) A napi piacon a 319 dollárt is elérte az ár, s az elemzők nem zárják ki a további drágulás lehetőségét sem.

Hamis pénz forgalomban
[index kelet , 2002-05-21] Újfehértón hamis pénzzel fizettek a meghirdetett lovakért. A több mint félmillió forintnyi bankókat a rendőrség lefoglalta, és nem tartja kizártnak, hogy további hamis bankjegyek is vannak forgalomban. A 27 db húszezres (sorozatszáma mindnek GC 1324965) és az 1 db tízezres címletű (sorozatszáma AB 0569992), minden jel szerint hamis bankjegyet a rendőrség lefoglalta, és szakértői vizsgálatra továbbküldte.

Római kori kőtárat avattak Balácán
[MTI , 2002-05-18] Lapidáriumot (kőtárat) avattak a Veszprém közelében, Balácán feltárt római kori villagazdaság területén a Múzeumi Világnap alkalmából szombaton. A kiállítás megnyitóján Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára hangsúlyozta: - A történelmet illetően a ma élők számára egy ilyen múzeum iránytű és tájékozódási pont. A művészet ugyanis - a szobor, az érem - örök, minden más csak por. Egy római érmen, egy korabeli sírkövön a császári kor "éled újra" számunkra - fogalmazott a helyettes államtitkár. A kiállított kőemlékekről Fitz Jenő professzor, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat elnöke mondott a megnyitón tudományos értékelőt. Elmondta: Balácán az időszámításunk utáni 2. évszázad közepétől a 3. század végéig egy római villagazdaság működött. A professzor szerint a balácai birtok volt a legnagyobb Pannóniában, s egy közép-itáliai lovagi család volt a tulajdonosa. A Claudius családhoz tartozó leszármazottaknak kilenc síremlékét tárták fel a területen. A lapidariumban 59 kő látható - főleg sírkövek, oltárok, szarkofágok -, s döntően Balácáról, illetőleg a Balaton-felvidékről származnak.

Állami támogatással folytatódik a szigligeti vár helyreállítása
[MTI , 2002-05-17] Az állam az idén nyolcvanmillió forinttal támogatja a szigligeti vár maradványainak megmentését, az összeg felét a Széchenyi-terv keretéből folyósítják - tájékoztatta Mezey Artúr, a város polgármestere az MTI-t. Az 1260-62-ben épült vár állami tulajdonban van, ingyenes használója az önkormányzat, üzemeltetője pedig a Szigligeti Vár Alapítvány, amelyet 2001-ben hoztak létre. A polgármester tájékoztatása szerint az alapítvány által megrendelt, az idén is folytatódó régészeti ásatás jelentőségét mutatja, hogy utoljára 1964-ben kutatták régészek az Árpád-kori várromot.

Uralkodók és corvinák - kiállítás
[Origo , 2002-05-17] Az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 200. évfordulójáról megemlékező eseménysorozat jubileumi kiállítása a két jeles könyvgyűjtőt, Hunyadi Mátyást és Széchényi Ferencet kapcsolja össze, akik mindketten átérezték koruk Európájának legfrissebb szellemi áramlatát - fogalmazott Mádl Ferenc az Uralkodók és corvinák című kiállítás megnyitóján csütörtökön, a nemzeti bibliotékában. A kötetek leggyakoribb témái az irodalom, a történelem, a filozófia, a retorika, a had- és orvostudomány, az építészet, a földrajz, a zene és a csillagászat voltak. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg a Budavári Palota F-épületében.

Ókori hajó az Adria mélyén
[MNO , 2002-05-15] Ókori római hajót fedeztek fel a régészek az Adriai-tengerben. Az időszámítás előtti I. századból való vízi alkalmatosságra a horvát partok közelében 40 méter mélységben bukkantak rá. A hajóból több amfóra is előkerült. A HavariaPress jelentése szerint a vízi jármű 15 méter hosszú és a régészek szerint Észak-Itáliából a Közel-Keletre tartott amikor eddig ismeretlen okból elsüllyedt. Az értékes műalkotásokat a siberiki múzeumba vitték, - elemzők szerint valóságos csoda, hogy a leletre eddig még nem találtak rá az illegális kincsvadászok.

Még 400 millió ír fontot nem váltottak át euróra
[Index , 2002-05-09] Négy hónappal az euró bevezetése, és három hónappal az ír font megszűnése után az egykori valuta 90 százaléka került vissza Írország központi bankjához. A még be nem váltott 400 millió ír font (507 millió euró) háromnegyede bankjegy. A bankók közül legnagyobb arányban az ötvenes került vissza a jegybankhoz. Az érméknél még kisebb a beváltási arány (62 százalék). Az írek egyébként mind a bankókat, mind az érméket korlátlan ideig válthatják át euróra az ország központi bankjában. A bankjegyek és az érmék egy része sosem kerül vissza a jegybankhoz, mivel vagy elvesztek, vagy szuvenírként maguknál tartják az emberek, vagy a turisták pénztárcájában kerültek ki az országból. Az egykori ír fémpénzeket Spanyolországban olvasztják be, ugyanis egy bilbaói cég vásárolta meg az ír jegybanktól a 7000 tonnát kitevő érmék fémtartalmát.

Régészeti emlékhely Fonyódon
[Origo , 2002-05-08] Régészeti emlékhely kialakítását kezdték meg Fonyódon, ahol egyedülálló 9-11. századi, honfoglalás-kori temetőket tártak föl az elmúlt években - jelentette be Magyar Kálmán, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti főtanácsosa. Ismertetése szerint az egymástól ötszáz méterre fekvő két honfoglalás-kori temető különlegességét az adja, hogy egy időben, évszázadokon át egymás közvetlen közelében temetkezett a két, szegényes körülmények közt élő földműves közösség. Amennyiben sikerül pályázatokon több millió forintra szert tenni, három-négy év múlva megnyílhat az érdeklődők előtt a fonyódi honfoglalás-kori sírkert - tette hozzá.

Euró Albániában is?
[Index , 2002-05-02] Az albán központi bank az euró bevezetésének lehetőségéről készített tanulmányt. A jelentés támogatja a nemzeti valuta, a lek lecserélését a közös európai pénzre, mivel ez kedvező lenne az ország gazdaságára nézve. A tanulmány szerzője szerint nem az a kérdés, hogy bevezeti-e az eurót Albánia, hanem az, hogy mikor. A tanulmány szerint az euró megszüntetné az Albánia és a környező régió közötti gazdasági egyenlőtlenséget. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Macedónia kivételével Albánia összes szomszédjában (Montenegró, Koszovó, Görögország) az eurót használják hivatalos fizetőeszközként.

Napóleon katonái Litvániában
[Origo , 2002-05-02] 2000 katona maradványaira bukkantak egy litván tömegsírban. A katonák Napóleon hadseregében harcoltak és haltak meg a hidegtől, az éhségtől vagy azoktól a súlyos betegségektől, amelyek az 1812-es orosz hadjárat hideg telén tizedelték meg a francia csapatokat. A közel 200 éves maradványok és a lövészárok-sírban talált, a korabeli francia hadsereg egyenruháira jellemző gombok, kitüntetések mind arra engednek következtetni, hogy a hírhedt francia katonái lelték halálukat Oroszországban. A lelet a maga nemében egyedülálló, és nagy várakozások előzik meg a feltárást: olyan kérdésekre kaphatunk ugyanis választ, mint a mintegy félmilliós napóleoni sereg, hogyan morzsolódott fel Moszkvából való visszavonulás során.