Misztikus kincslelet: Nebrai égkorong
[RTL Klub , 2002-09-26] Különleges, napkorongot ábrázoló bronz tárgyat találtak Németországban. Motívumai, hasonlóan a Stonehenge-hez több ezer évvel ezelőtt élt emberek csillagászati tudására utalnak. A tudósok szerint a tárgy készítője magyar lehetett. Sok ezer évig a föld mélyén lapult több bronzkori tárggyal maga mellett az a korong, amely a német régészek szerint a legfontosabb archeológiai tárgy, amit valaha is találtak. Pontosan nem tudni, mikor került a felszínre, ugyanis két műkincsrabló egy fémkereső segítségével illegálisan ásta ki. A különleges bronzkori kincsek létezésére akkor derült fény, amikor azokat a rablók értékesíteni próbálták közel 100 millió forintért. A legértékesebb lelet, a „napkorong” eszmei értéke ma 3 milliárd forint. A lelőhelyen olyan egyedi, számukra eddig ismeretlen díszítésű kardokra bukkantak, amelyek szerintük a mai Magyarország területéről származhatnak. A nebrai égkorong eredetiségét röntgenképekkel, kémiai vizsgálatokkal is igazolták. A bronzból készült, arannyal díszített, milliárdokat érő korongon jól kivehetőek a korabeli emberek pontos tanulmányai az égbolttal kapcsolatban.

Régészeti ásatás a magyar-szlovén vasútvonal Zala megyei új szakaszán
[MNO, 2002-09-21] Látványos kemencebokor, egy ámbraszínű titokzatos szobrocska, szépen megmunkált dísz- és használati edények, bronzpénzek, házalapok a Hadrianus császár által alapított hajdani Sallában, a mai Zalalövőn. Őskori, Árpád-kori és római kori leletek a tőle öt kilométerre fekvő Zalacséb határában, a Malomtanyánál. A magyar–szlovén vasútvonal Zalaegerszeg és Zalalövő közt most épülő, új szakaszán, ott, ahol két helyszínen kezdődött újabb megelőző régészeti feltárás. A mai 86-os út alatt, abból kissé „kilógva” fut a világkereskedelemben hajdan nagy szerepet játszó Borostyánkő út, amely a mediterráneum, majd a Római Birodalom központi területeit kötötte össze Észak-Európával. Hadi felvonulási útként is szolgált Augustus, Tiberius és I. Claudius császár idején, érdemes volt tehát letelepedni mellette. A császárok képmásával díszített, eddig előkerült tizenegy darab bronzpénz a település pontos datálását segíti.

Egy kiállítás népei - Örményország kincsei
[Fiygelőnet, 2002-09-26] A katalógusokat elkapkodták ugyan, de az Örményország kincseit bemutató kiállítás még egy hónapig látható a Károlyi Palotában. A tárlaton egy olyan kultúra ismerhető meg, amelyhez az első keresztény állam megalapítása és az első holocaust elszenvedése kötődik. A leletek közül a legmegdöbbentőbb egy 3500 éves szekér!

Egyedülálló régészeti leletre bukkantak Budaörsön
[Népszava, 2002-09-23] Rendkívül értékes leletegyüttest tártak fel régészek egy építkezési területen Budaörsön, a Kamaraerdőnél. Különlegességük, hogy a különböző korokból származó leletek egy helyen, egymás fölött helyezkednek el. Így például a római kori temető és a szintén római kori villagazdaság alatt a rézkorból származó házakat, ez alatt pedig kelta, illetve rézkori lakógödröket tártak fel. Kelta sírokat is találtak a kutatók: ezek különösen érdekesek, mert az ilyen típusú sírhelyeken alulra az elhunyt lovait, felülre a két- vagy négykerekű kocsit temették. A sírokból épen maradt női ékszereket, illetve férfiruhadíszeket, övcsatot is kiemeltek. A város számára is fontos a most megtalált lelőhely: Wittinghoff Tamás polgármester látogathatóvá, a lakosság számára is hozzáférhetővé tenné azt. Addig is, várhatóan az őszszel kiállítás nyílik a feltárt anyagból Budaörsön.

Hamis euró Szombathelyen
[MNO, 2002-09-23] Hamisnak látszó eurót próbált meg beváltani Szombathelyen egy helyi férfi. A férfi egy 500 euró - mintegy 120 ezer forint - címletű bankjegyet próbált forintra váltani az egyik takarékszövetkezetben. A pénztárosnak gyanússá vált a bankjegy, mert nem találta rajta a szokásos azonosító jeleket. A pénzintézet munkatársai az előírásoknak megfelelően értesítették a rendőröket, akik a fiatalembert előállították. A férfit meghallgatták, majd szabadon engedték, a bankjegy valódiságát pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői vizsgálják.

Kiállítják a Seuso-kincshez tartozónak vélt tálalóasztalt
[origo, 2002-09-19] November 25-től a Nemzeti Múzeumban látható az a késő római kori hordozható tálalóasztalka, amely feltehetően a Seuso-kincsek közé tartozik. Az 1878-ban Polgárdi közelében fellelt ezüsttárgyat restaurálásának befejezése alkalmából mutatták be csütörtökön. A tájékoztatás szerint az összecsukható állványokat annak idején hordozható tálalóasztalként, az étkezőkészlet részeként használták. Mint elhangzott, a 113-114 centiméter magas állvánnyal a Seuso-kincs néven ismertté vált ezüstlelet edényei állnak a legközelebbi rokonságban: a hasonlóságok és azonosságok a funkció mellett a műtárgyak anyagát, méretét, díszítését, az alkotó munkamódszereit és a keletkezés idejét tekintve is a kapcsolat valószínűségét erősítik.

A Nagy Piramis kamrája tovább őrzi titkát
[origo, 2002-09-19] A National Geographic Society szervezésében indult feltárás során kedden annak eredtek nyomába, hogy mi rejlik a Kheopsz-piramis 4500 éve hozzáférhetetlen kamrájában. Az egyiptomi ásatások történetében közel 130 év után az első jelentős szenzációnak számító kutatás során az archeológusok feltevései szerint a kamrában papiruszok, a piramisépítéshez szükséges szerszámok, esetleg Kheopsz fáraó szobra és egyéb tárgyi leletek találhatók. Az érdeklődő televíziónézők élőadásban követhették nyomon, amint Zahi Hawass egyiptológus vezetésével kedden, helyi idő szerint hajnali 5-kor a robot átlal fúrt lyukon keresztül a száloptikás kamera áthatol a kamrát lezáró mészkőtömbön. Odabent azonban egy újabb akadály várta a kutatókat, s ez Hawass szerint megint csak azt bizonyítja, hogy valami igen fontosat rejtenek a kőtömbök. A következő lépés megtétele immár csak idő kérdése.

Víz alatti régészeti felmérés a Balaton medrében
[origo, 2002-09-18] Víz alatti felmérést végez a Balaton medrében hétfőtől egy héten át a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) búvárrégész csoportja. A tudományos kutatás egyik célja a szántódi révtől nyugatra álló, a tó közepe felé húzódó kőépítmény kiterjedésének, szerkezetének és környezetének felderítése. A kutatás kiterjed továbbá a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán elterült, a középkori írásos forrásokban is említett Losta helység mára víz alá került területének lokalizálására és a megfigyelhető régészeti jelenségek dokumentálására

Értékes régészeti leletek az MO-ás tervezett szakaszán
[Netkapu, 2002-09-16] Akit valaha is érdekelt a régészet, az tudja, az ásatás pénzbe kerül, nem is kevésbe. Van azonban olyan eset, amikor a földet amúgy is meg kell forgatni, mint például az autóutak, autópályák építése esetén, s ha már egyszer így van, miért ne legyen jelen szakember is a munkálatok kezdetén. Most például az M0-ás tervezett szakaszán Vecsésen folynak hasonló munkák. A régészettudomány tulajdonképpen hálával tartozik az autópálya-építéseknek, mert ez egy ajándék a számunkra, hogy ekkora felületen tárhatunk fel lelőhelyeket.

Cook kapitány 31 ezer dolláros levele
[origo, 2002-09-16] Több mint 200 év után, egy festmény hátoldaláról került elő az a levél, melyben James Cook értesíti feletteseit arról, hogy épségben visszatért első ausztráliai útjáról. A levélre, melynek értékét a szakértők 20 000 angol fontra tartják, a kelet-angliai Brancaster Hall könyvtárában egy képkerethez rögzítve talált rá a londoni Bonham's aukciós ház egyik becsüse.

Új pénz Afganisztánban
[Rtl Klub , 2002-09-04] Új pénzt hoznak forgalomba Afganisztánban – jelentette be Hamid Karzai elnök. Az új afgani ezer régi afganit ér majd és a kabuli vezetés reményei szerint hozzájárul a háború utáni gazdasági talpra álláshoz. A bankjegyeket német nyomdákban, a legmodernebb technológiával állítják elő. Hamid Karzai szerint az új afgán pénzhez néhány héten belül mindenki hozzájuthat majd az ázsiai ország bankjaiban.

Magyarországon is terítették a Várnában gyártott dollárokat
[Rtl Klub , 2002-09-04] Az utóbbi hónapok legnagyobb bankjegyhamisítási ügyében folytat nyomozást a magyar rendőrség. Öt országban terítették a minden bizonnyal Várnában nyomott hamis százdollárosokat, amelyekből 800 darab Magyarországra is jutott. A pénzjegyeken főleg a KGST piacokon próbáltak túladni.

Wehrmacht kincsvadászat
[origo, 2002-09-02] A német háborús síremlékek kezelői figyelmeztetnek, hogy Oroszországban kincsvadászok fosztogatják a Wehrmacht katonai temetőket. A Wehrmacht katonák rendjelei, kitüntetései így jutnak végül a posztszovjet szuvenír piacra. A német háborús sírokat fenntartó szervezet (Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge) szerint csak a Kaukázus térségében mintegy 100 temető 150 ezer német katonai sírja esett áldozatul a sírrablók fosztogatásainak. A Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge legfőbb célja, hogy a minél szélesebb körben lehetővé tegye a múlttal való szembenézést, a háború és az erőszak következményeinek nyilvános megvitatását.