| |
|
|
|
|
|
|
 |
| |
 |
| |
|
| |
| Hírarchívum
(2002.10.) |
|
| |
Nem
csatlakozhat új ország az euróövezethez 2006 előtt
[index
, 2002-10-29] Miután
az Európai Unióhoz most csatlakozó országok az unió
teljes jogú tagjai lesznek, vélhetően minél hamarabb
euróra cserélnék nemzeti valutájukat. (Ez egyébként
a majdani csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettség
is.) Ennek ellenére a frankfurti székhelyű Európai
Központi Bank legkorábban csak 2006-ban fogadja az
első új euró-országot. A magyar hivatalos
álláspont szerint az ország mielőbb szeretne csatlakozni
az eurózónához. Járai Zsigmond, a Magyar
Nemzeti Bank elnöke korábban reálisnak tartotta 2006-2007-es
csatlakozást, ma már inkább a 2007-es dátum
hangzik el, ha a magyar euró bevezetése szóba kerül.
|
| |
Magyar
csata- és hadszíntérkutatók második konferenciája
[Numismatics
, 2002-10-29] A
Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató
Szakosztálya, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a
Honvéd Kulturális Egyesület és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem Hadtörténelem Tanszékének közös szervezésében
2002. október 26-án került megrendezésre "Csaták
néma tanúi" címmel a magyar csata- és hadszíntérkutatók
második konferenciája a Hadtörténeti Intézet és Múzeum
dísztermében. |
| |
"Üzenet"
érme az MNB-től
[Numismatics
, 2002-10-28]
A
Magyar Nemzeti Bank 2002. október 21.-én szétcsavarható
"Üzenet" érme emlékpénzérmét bocsátott ki.
Az érme réz-nikkel-cink ötvözetből készült. |
| |
Régészeti
szenzáció Hartán
[Jövőnéző
, 2002-10-18]
A
Kárpát-medencében egyedülálló, az utóbbi évtized leggazdagabb
honfoglalás kori leletét tárták fel a régészek nemrégiben
a Bács-Kiskun megyei Hartán. A feltárást
vezető Kustár Rozália régész a részleteket ismertetve
elmondta: a munka májusban vette kezdetét, amikor
egy 3500 éves bronzkori és egy Árpád-kori település
feltárásához láttak hozzá. Az ásatások során
július végén akadtak rá a honfoglalás kori temetőre,
összesen 22 sírra. A kutatás folyamán érintetlen
állapotban kerültek elő nagyértékű, X. századi ékszerek,
épségben maradt fej- és ruhadíszek. Az ásatás
során számos, gazdaságtörténeti szempontból fontos
leletre, így több terményraktározásra szolgáló tároló
gödörre, illetőleg két kovácsműhely maradványaira
akadtak.
|
| |
Miként
épültek a római erődök?
[stop
, 2002-10-15]
Göd-Újtelepen
a régészeti kutatómunka során bizonyítást nyert: annak
a késő római kori erődnek a maradványait találták
meg, amelyet a Krisztus utáni 373. év krónikája kapcsán
Ammianus Marcellinus antik történetíró említ. Az
erőd valójában sohasem készült el, így a régészek
azt ismerhetik meg, hogy a késő római korban miként
kezdtek hozzá katonai erődök építéséhez. Mráv
Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze elmondta, hogy
az immár két éve tartó ásatás során előkerült úgynevezett
bélyeges téglák, köztük egy "Frigeridus dux"
feliratú, valamint I. Valentinianus érmei azt igazolják:
a területen a római császár uralkodása idején folyt
az építkezés. A régész úgy számol, hogy a
nagyméretű - 450x300 méter alapterületű - védmű teljes
feltárása még évekig eltart.
|
| |
Túl
sok az euró
[index
, 2002-10-15]
Idén
január elsején, amikor az eurókészpénz hivatalos fizetőeszközzé
vált az Európai Unió 12 tagországában, a kormányok
még attól tartottak, hogy nem lesz elég érme az igények
kielégítésére. Hivatalos adatok szerint 15,7
milliárd euró értékben 50 milliárd darab érmét gyártottak
le a 300 milliós "piacra". Tíz
hónappal később Németország és Franciaország beismerte:
túlbecsülték polgáraik készpénz-szükségletét.
Az érmefelesleget egyébként azért kell raktárokba
félretenni, mert mint ismeretes, a bankjegyekkel ellentétben
az érméknek nemzeti oldaluk is van, így nem lehet
átadni (eladni) őket más eurózóna-országnak. |
| |
Az
ókori rómaiak megbecsülték szakmunkásaikat
[stop
, 2002-10-15]
Az ókori rómaiak nem csupán arról voltak nevezetesek,
hogy látástól vakulásig dolgoztatták a rabszolgáikat,
hanem arról is, hogy megbecsülték a "szakmunkásokat",
mind anyagiakban, mind pedig a munkakörülmények szempontjából
- állítja Marijke van der Veen holland régész, a leicesteri
egyetem kutatója. Marijke Van der Veen szerint bizonyítékok
vannak arra, hogy a szakmunkások kétszer annyi
bért kaptak, mint kevésbé képzett társaik,
és ehhez még étel-, valamint borjuttatás is járult.
Alig egy napi járásra a kőfejtőktől megtalálták egy
olyan tábor nyomait, amely antik "sztrádapihenőlyenek"
vagy "kamionparkolónak" is mondható. Itt
pihenték ki a súlyos kövekkel megrakott állatok és
vezetőik az utazás fáradalmait. |
| |
A
napóleoni sereg tömegsírja Vilniusnál
[index
, 2002-10-09]
Napóleon
mintegy 1700 katonájának földi maradványaira bukkantak
egy építkezés során a litván főváros északi peremén.
A hírről beszámoló napilapok felidézik, hogy miután
Napóleon villámháborús álmai 1812. december elején
végleg szertefoszlott, katonáinak visszavonulót rendelt
el. A mínusz 39 fokos hidegben csupán három nap alatt
20-40 ezren pusztultak el. 189 évvel később egy korábban
a szovjet hadsereg kezelésében lévő területen egy
bevásárlóközpont építésekor emberi csontokat fordított
ki a földből a kotrógép. |
| |
Darálják
a holland guldent
[index
, 2002-10-11]
Elkezdődött
a holland gulden utolsó korszaka: üzembe helyezték
a 11 millió kilogramm régi pénzérme felemésztésére
tervezett gépezetet. A startgombot Van Eijck
pénzügyminiszter nyomta meg. A gépezet két évig működik,
s a régi gulden-fémpénzeket fémforgáccsá aprózza.
Az érmehalmaz 1,9 milliárd holland guldent, azaz 0,85
milliárd eurót tesz ki.. A művelet idejére szigorú
felügyelet alá helyezték a lelystandi raktárat és
elosztó központot, amely egyébként eddig az új pénznem,
az euró raktározására szolgált. |
| |
Aganisztánban
új afgani váltotta fel a régi afganit
[index
, 2002-10-07]
Egy
új afgani 1000 régi afganinak felel meg.
A Németországban és Nagy-Britanniában nyomtatott
bankjegyek 10, 20, 50,100, 500 és 1000 afganis
címletekben kerültek forgalomba. Összesen 27 milliárd
afgani értékben nyomtattak ki bankjegyeket, és mintegy
15 000 milliárd régi afganit kell kivonni a forgalomból
a következő két hónapban. A jegybank kormányzója,
Anvarul-Haq Ahadi szerint az új pénz nem kerül teljes
egészében forgalomba, annak egy része a bank tartalékát
képezi. Az afgán központi bank eddig nem
tudott reális pénzpolitikát folytatni, mert nem rendelkezett
pontos adatokkal a forgalomban lévő készpénzről. |
| |
Megelőzték
Cook kapitányt?
[stop
, 2002-10-05]
Feladta
a leckét a régészeknek az a hajóroncs, amelyet vasárnap
találtak Ausztrália partjainál: legalább egy évszázaddal
korábban érkezett a földrészhez, mint Cook kapitány,
Ausztrália "hivatalos" felfedezője. A XVII.
századból származó roncs európai eredetűnek tűnik,
ágyúi viszont egészen biztosan nem angol gyártmányúak
- jelentette ki hétfőn Greg Jeffreys régész, akinek
kutatócsoportja Sydneytől mintegy 1100 kilométerre
északra, a Fraser-sziget partjainál bukkant a roncsra.
A harminc méter hosszú hajót két méter vastag homokréteg
borította. |
| |
Liberalia
- őszünnep Aquincumban
[origo
, 2002-10-04]
Liberalia címmel őszünnepet tart az Aquincumi Múzeum
október 19-én és 20-án a múzeum romkertjében. A
múzeum első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal
rendezi meg szezonzáró ünnepségét, hogy felelevenítse
a régi rómaiak által tartott őszünnep szokását
- nyilatkozta Lengyelné Kurucz Katalin, a rendezvény
szervezője. Az érdeklődők megkóstolhatják Pannónia
borait, részt vehetnek "Dionüszosz ünnepén",
s a szürethez kapcsolódó játékokkal tehetik próbára
erejüket, ügyességüket. A rendezvény az érdeklődők
számára ingyenes.
[Kapcsólódó
honlap: Az
Aquincumi Múzeum Éremtára ]
|
| |
Brüsszelbe
érkeztek a trákok kincsei
[Magyar
Hírlap, 2002-10-04]
Október
3. és 2003. január 5. között tartják az Europalia
2002 fesztivált Brüsszelben. Ezúttal a belga
fővárosban Bulgária mutatkozik be, a területén élt
trák nép aranykincseivel. Zömében olyan,
a negyedik századból származó tárgyakat csodálhatnak
meg a látogatók, melyek a Panagüriste leletanyagból
származnak. Az Europalia fesztivált 1969 óta rendezik
meg Brüsszelben, s célja egy-egy kiválasztott ország
kulturális gazdagságának bemutatása. |
| |
Pénzjutalom
mellett elismerő oklevelet kapott az újfehértói házaspár
[RTL
Klub , 2002-10-03]
A
házaspár kertásás közben bukkant rá a 64 darab középkori-koraújkori
aranypénzre, amelyet bevittek a nyíregyházi Jósa András
Múzeumba.
A múzeum szakemberei még aznap kivonultak a helyszínre,
s további 44 érmét találtak, majd a következő három
napban további érmék kerültek elő a földből.
A lelet összesen 260 aranypénzből áll, amely 75 négyzetméteres
területen volt szétszóródva. Az aranykincs
- amelynek forgalmi értéke, szakértők szerint 100
millió forint körüli - igazi ritkaságokat tartalmaz.
Legkorábbi darabja Luxemburgi Zsigmond király
korából való (1387-1437), a legkésőbbi pedig 1684-ben,
I. Lipót uralkodásának idejében készülhetett.
A nemzeti kulturális örökség minisztere a páratlan
értékű érmekollekció bemutatásakor "az
emberi becsület" megnyilvánulását hangsúlyozta,
ami a miniszter szavai szerint ez esetben még a régészeti
értékességet is felülmúlja. A miniszter utalt arra
is, hogy a tárca soha nem fizetett még ekkora
jutalmat régészeti lelet beszolgáltatásáért.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint
a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy
máshol rejlő, onnan előkerülő régészeti lelet állami
tulajdon, így a megtaláló minden esetben köteles az
általa talált leletet beszolgáltatni, ellenkező esetben
törvénysértést követ el.
[Korábban: Dr.
Ulrich Attila - Az újfehértói aranyéremkincs]
|
| |
Euró:
Az allergia-sztori folytatódik
[Index,
2002-10-03]
Az
Európai Bizottság határozottan cáfolja és valótlannak
nevezi azokat állításokat, miszerint ez egy- és kéteurós
pénzérme nikkeltartalma allergiás tüneteket okoz.
Az EU Bizottsága az Európai Parlament gazdasági és
pénzügyi bizottsága előtt részletesen ismertette a
Nature című brit tudományos folyóirat által végzett
kísérletet, amely az euróallergia-elmélet eddigi leghatásosabb,
legnagyobb visszhangot kiváltó alátámasztásául szolgált.
A Bizottság tagjai nem tagadták, hogy az elmélet
bizonyos szinten működik, viszont úgy vélik, messze
nem olyan arányú a veszély, mint arról a kísérlet
alapján a sajtó szól. A brit folyóirat szeptember
12-i számában számolt be arról, hogy az euró-pénzérmék
nikkel-allergiát okoznak. A kísérlettel kapcsolatban
a Bizottság képviselői elmondták, a britek
azt sajátos körülmények között végezték: az eljárás
során egy tudottan nikkelallergiás személy bőrére
rögzítettek érmét, s azt több mint 48 órán keresztül
nem mozdították el. |
| |
A
balatoni régészeti kutatás eredményei
[MNO,
2002-10-02]
A bronzkorban a Balaton vízszintje a mai, alacsonynak
tartott szint alatt átlagosan mintegy másfél méterrel
húzódott. Az egyik lelőhelyen az időszámítás
előtti 2. évezred közepéből származó, azaz a középső
bronzkorhoz tartozó kerámia-töredékeket és állatcsontokat
gyűjtöttek, valamint köveket figyeltek meg.
A régész szerint a leletek arra utalnak, hogy a mintegy
10 ezer négyzetméternyi területen egykor az úgynevezett
Dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó
népesség élt.
[Korábban: Víz
alatti régészeti felmérés a Balaton medrében] |
| |
|
| |
| Hírarchívum |
| |
|
| |
|
|
©2000-
Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása
csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.
|
|
|
|
|
|
|