Gyenge minőségű euróbankjegyek
[Numismatics, 2003-08-25] A kis címletű euróbankjegyeken lévő ezüstös csík hosszas használat után leválik, így ártatlan embereket pénzhamisítással vádolhatnak. Egy német bulvárlap egy nő esetét ismerteti, aki bankban fizetett ilyen pénzzel, és végül a rendőrségen találta magát, ahol vallatni kezdték. A pénz eredeti volt, ám a hiányzó ezüstszál miatt felvetődött a hamisítás gyanúja. Egy müncheni nyomda szóvivője megerősítette, hogy a probléma valós, és arra kérte az embereket, vigyázzanak jobban a folyamatos használatban lévő, kis címletű euróbankókra. A lap nem titkolt nosztalgiával utalt vissza a régi szép, német márkás időkre. Az egykori nemzeti valuta bankjegyeit annak idején kétévnyi használat után vonták ki a forgalomból, ám a Bundesbank szakértője szerint az euróbankjegyek csak másfél évig bírják a strapát.

Kincses hajókra bukkantak
[Rtl Klub , 2003-08-20] Mesés kincsek lehetnek azon a hajón, amelynek roncsait nemrég találták meg amerikai régészek az Atlanti óceán mélyén. Régészeti szenzációnak tartanak egy másik tengeri felfedezést is. Nagy-Britannia déli partjainál a XVI. századi uralkodó, VIII. Henrik egyik hajójának roncsaira bukkantak a búvárok. A Köztársaság nevű gőzös 1865-ben az amerikai polgárháború után 20 ezer 20 dolláros érmét vitt volna a déli államok megsegítésére, amikor Savannah partjainál viharba keveredett és elsüllyedt. Az utasokat kimentették, de a pénzt elnyelte az Atlanti óceán. A régészek a feltárást a jövő hónapban kezdik és remélik, hogy meg is találják a mai értékben 180 millió dollárt érő kincseket. Közben Nagy-Britanniában az elmúlt évtizedek legjelentősebb régészeti felfedezésének tartják, hogy a dél-angliai Portsmuth közelében búvárok rábukkantak VIII. Henrik 1545-ben elsüllyedt hajójának egy darabjára. A Mary Rose elnevezésű gálya 32 méteres törzsét az 1980-as években emelték ki, az orr-részt azóta keresték. Kiemelése várhatóan 20 millió fontba kerül majd

Eltűnt 13 milliárd eurónyi készpénz
[Numismatics , 2003-08-18] Több mint 13 milliárd euró értékű német márka, francia frank, spanyol peseta, olasz líra és más “örökségvaluta" van forgalomban a világon, derül ki egy felmérés most közzétett adataiból. A régi bankók egy részét emlékbe tették el tulajdonosaik, a többi feltehetően matrac alatt várja, hogy elővegyék. A pénz jelentős része soha többé nem kerül majd a hatságok szeme elé. Enek oka részben az, hogy néhány régi valuta - főként a német márka - kemény valutaként nemhivatalos fizetőeszköz volt Törökországban és a kelet-európai országokban. A legnagyobb “kintlévősége" Németországnak van: elképesztő, 4,8 milliárd eurónyi márkamennyiség rejtőzködik a nagyvilágban.

Magyar régészeti siker Egyiptomban
[Numismatics , 2003-08-18] Öt darab Bizánc kori aranyérmét és egy aranyból készült karkötőt ástak elő a Vörös Győző vezette ásatáson Taposiris Magnán. Az Alexandriától 45 km-re nyugatra fekvő településen 1998-ban kezdődtek a magyar munkálatok. A helyszín mai neve Abu Sir, és éppen félúton fekszik Alexandria, valamint a második világháború egyik legnevezetesebb afrikai csatájáról elhíresült El-Alamein között. A magyar terepmunkák 1998-ban kezdődtek meg Vörös Győző vezetésével. Az első évek munkálatai egy kopt szentély feltárásában merültek ki. A most feltárt ékszer és az érmék az Alexandriai Görög-Római Múzeumban lesznek kiállítva.

Római kori lelet Komáromban
[MTI, 2003-08-01] Számos értékes régészeti leletet - házmaradványt, pénzeket, freskótöredékeket, betemetett kutat találtak a régészek Komárom szőnyi városrészében, az egykori római tábor területén. A kutatók rábukkantak egy épület maradványaira. A római Brigetio tábor területén álló ház nagy valószínűséggel a 2. században épült, majd a következő század közepén dőlt össze. Előkerült több színes freskótöredék, egy ólomból öntött fogadalmi ajándékfigura, egy kőlapra erősített, bronzból készült betűdarab és két érme, amelyet 227-ben vertek - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője, Borhy László az MTI-vel. A szőnyi vásártéren 1992-ben kezdődtek el az ásatások, azt követően, hogy számos régészeti lelet került elő a terület közeléből pince, házalap vagy kút ásása közben. A leleteket, akárcsak a most előkerülteket, restaurálás után a komáromi Klapka György Múzeumban állítják ki.

Sumér kincseket foglaltak le a jordániai határon
[Numismatics, 2003-07-19] Iraki régiségeket foglaltak le a jordániai vámszervek két vámposzton, a kicsempészni próbált tárgyak között a sumér időszakból származó emlékek is vannak. Az Ammán melletti Marka repülőtéren, illetve el-Karáma határállomáson foglaltak le tárgyakat, köztük sumér szobrokat és pergameneket. El-Karámánál egy Bagdadból érkezett autóban bukkantak szobrokra és pergamenekre. A lefoglalt műtárgyakat az ezzel foglalkozó állami hivatalnak adják át értékbecslésre. E hivatal vezetője szerint már összesen 163, Irakból kicsempészett műtárgyat foglaltak le.

Újabb ókeresztény sírkamra Pécsett
[NOL, 2003-07-18] Újabb ókeresztény sírkamrára bukkantak a régészek a napokban Pécsett, a világörökség részét képező IV. századi műemlékegyüttes feltárása közben. Ilyen, viszonylag épen maradt ókeresztény temetkezési helyek Pécsen kívül csak Olaszországban és Dalmáciában láthatóak. A Kárpáti Gábor vezette régészcsoport megállapította: az újabb sírkamra és a benne lévő kettős sírépítmény viszonylag jó állapotban maradt fenn annak ellenére, hogy azokat – feltehetőleg a népvándorlás idején – kifosztották. "A rablók a sírokat feltörték, a fémtárgyakat elvitték, az ott nyugvó halottak csontjait szétszórták" – közölte.

Megnyílt a világ első értékpapír múzeuma
[MNO, 2003-07-18] A Bázel és Zürich közötti Oltenben megnyílt a világ első értékpapír múzeuma. Az "Értékpapír-világ" múzeumban több mint 7000 részvényt állítanak ki 160 országból. A négyszáz évet átfogó "időutazás" olyan gazdaság- és pénzügytörténeti dokumentumokat mutat be, mint a XIX. századból származó svájci Riggenbach társaság részvénye, Niklaus Riggenbachnak, a fogaskerekű vasút feltatálójának az aláírásával. Ezen kívül a Standard and Oil Company egy 1879-es részvénye is látható, John D. Rockefellernek az eredeti aláírásával. Az első modern részvénytársaságok dokumentumai is láthatók: 1602-ben Hollandiában alapították meg az "Egyesült Kelet-indiai Társaságot". A Chaplin Studios Comapgnia első számú alapító részvénye, amit Charlie Chaplin írt alá, szintén a gyűjtemény féltve őrzött darabjai közé tartozik

Magyarországon új kutatási ág a víz alatti régészet
[Ma.hu, 2003-07-15] Tóth János Attila, a KÖH tudományos igazgatóságának főosztályvezetője mondja, a hazai vizek szervezett felderítése csak tavaly tavasszal kezdődött meg. A hatvanas években Rádai Ödön vizsgálta a vizek mélyét, a kilencvenes évek elején pedig Gaál Attila és Szabó Géza fedezett fel Bölcskénél egy római kori kikötőt –, a szisztematikus kutatásokra csak most, az UNESCO anyagi támogatásának köszönhetően nyílik lehetőség. Egyelőre megbecsülni is nehéz, hány helyen bukkanhatnak a XVIII. század előtti időkből származó elsüllyedt hajókra, csónakokra, feledésbe merült kikötőkre, hídalapokra vagy éppen olyan települések maradványaira, amelyek mára már a víz alá kerültek. Annyi biztos, hogy ezres nagyságrendű a feltételezett lelőhelyek száma. A római birodalom hajdani határvonala, a limes környéke egyébként is gazdag lelőhelyekben. A Rábán például egy 13-14 méteres gázló került elő nemrégiben, egy ókori villa közelében.

Brit cég gyárthatja az új iraki bankjegyeket
[Origo, 2003-07-08] Egységes új pénzt vezetnek be október 15-től Irakban - jelentette be Paul Bremer, az ország adminisztrációjának ideiglenes vezetője. A várakozások szerint a bankjegyeket a De La Rue brit cég gyártja majd; a bejelentés után a vállalat részvényeinek árfolyama 9 százalékkal emelkedett. Október közepétől az ország déli részén használt - Szaddám portréjával díszített - dinárt és az ország északi, kurdok által ellenőrzött területén használt ún. svájci dinárt is új fizetőeszköz váltja fel. A régi dinárt egy az egyben váltják, egy svájci dinár pedig 150 új dinárt ér majd.

Horvátország: hamis ezerkunások országszerte
[Origo, 2003-07-08] A zárai (Zadar) rendőrség sajtótájékoztatón közölte, hogy a dalmáciai város körzetében is megjelentek a hamis 1000 és 100 kunás (1 kuna = 37,08 forint) horvát bankjegyek és egy hamis 200 eurós bankó is. A rendőrség figyelmeztette a lakosságot, hogy ügyeljenek a hamis pénzre, amely aránylag könnyen felismerhető sárgásabb színéről és arról, hogy a nemzeti bank kormányzójának hamisított aláírása szembetűnően elüt az eredetitől.

Norvégia eladta nemzeti pénzverdéjét
[Ma.hu, 2003-07-07] A lakosság tiltakozása ellenére került félig a szomszédos Finnország Pénzverdéjének tulajdonába a Norvég Királyi Pénzverde. A közvélemény nyomására a tulajdon másik 50 százalékát a hazai Samlerhuset, egy oslói székhelyű érmegyűjtő cég vásárolhatta meg. A Norge Bank, a norvég nemzeti bank 5,3 millió eurót kasszírozott az ügyleten. Érdekesség, hogy 2001 óta a finn Pénzverde tulajdonában van a Svéd Királyi Pénzverde is. Az eladás feltételei szerint a norvég pénzérmék - legyenek azok emlékérmék, vagy hivatalos fizetőeszközök - 2009-ig a pénzverde központi épületében, a norvégiai Kongsbergben lévő műhelyben készülnek. (A Norge Bank tájékoztatása szerint az új tulajdonosok új üzletet is hoznak.) A privatizációs ügylet jóvoltából annak ellenére, hogy Norvégia nem tagja sem az Európai Uniónak sem pedig az eurózónának, pénzverdéjében készülhet a közös európai valuta, az euró, hiszen Finnország a közös pénzügyi térség tagjaként saját euró-érmesort verethet.
[link] Norvég Királyi Pénzverde honlapja

Ritka leletek Gorsiumban
[MNO, 2003-07-04] Fitz Jenő régérszprofesszor, aki negyvenhatodik esztendeje kutatja a római kori település vallási - a császárkultusz-központ föld alatt rejtőző - maradványait, elmondta: a gorsiumi fórumhoz hasonló, reprezentatív, és teljes egészében feltárható tér Itálián és a mediterrán világon kívül sehol másutt nem került még elő. A kutatások nyomán kibontakozó fórum 90 méter hosszú és 46 méter széles volt. Két hosszabbik oldalán egy-egy, reprezentatív templom állt. Közülük az egyiket az istenné nyilvánított császároknak szentelték.
[Korábban] Gorsium: feltárták Pannónia főtemplomát

Nyári régészeti csúcsforgalom
[Magyar Hírlap , 2003-07-02] A régészet jól járhat az autópálya-építésekkel és a bevásárlóközpontok létrehozásával. A feltárások több mint kilencven százalékát a különböző beruházásokat megelőző ásatások teszik ki. Magyarországon az egyik legnagyobb ásatás Vecsés környékén zajlik, ahol egy i. sz. IV-V. századbeli szarmata fazekasközpont maradványait találták meg. Az egykori szarmata településről több mint hétezerötszáz régészeti objektum (sír, ház-, kemecemaradvány) került elő. A régészek rengeteg kerámiatöredéket és több ezer fazekat ástak ki. A főváros XI. kerületében pedig, a Bocskai út felújításánál, egy bronzkori településre bukkantak. Előkerült például egy bronztőr, valamint egy agyagból készült fújtatócső, ami egy hajdani bronzöntő műhely létére utal. Ezenkívül találtak kerámiatöredékeket, állatcsontokat, cölöpvázas házakra vagy tárolóépületekre, csűrökre utaló cölöplyukmaradványokat. A leleteket valószínűleg jövő tavasszal az új ásatási darabokat bemutató Aquincumi Múzeum kiállításán láthatják majd a látogatók.