Románia: forgalomba hozzák az 1 000 000 lejes bankjegyet
[ma.hu, 2003-11-27] Az 1 000 000 lejes bankjegyet a tervek szerint 2004 elején hozzák forgalomba, jelentette ki a Román Nemzeti Bank igazgatója. Mugur Isarescu elmondta, hogy az új bankjegynek nincs infláció generáló jellege, ugyanis nem érinti a forgalomban lévő pénzalapot. Csupán a készpénz forgalmat szeretnék meggyorsítani az új címlet bevezetésével. Hasonló akciót terveznek 2005 elejére, amikor a lej leértékelését tervezik.

Julius Caesar aranykincslelet
[Élet és Tudomány, LVIII. évf. 40. szám.] Történészek úgy vélik, a nevezetes vaskori aranykincsleletet, amelyet az angliai Winchesterben találtak meg, Julius Caesar ajándékozta Britannia első királyai egyikének. Az úgynevezett Winchester Kincset 2000-ben fémdetektorral fedezték fel egy szántóföldön. (A megtaláló több mint 1 millió forintnak megfelelő fontot kapott jutalmul.) Az 1160 grammnyi, nagyon tiszta aranyból készült leletanyag valójában két ékszer-együttesből áll. Mindkét készlethez két-két aranytorque (nyakperec), négy-négy ruhakapocs és két-két karperec tartozik. Ám az egyik nyakperec jóval nagyobb volt, mint a másik, talán azért, mert az egyik férfinak, a másik nőnek készült. A szakértők akkor úgy vélték, a tárgyakat amelyekhez hasonló még nem került elő Nagy-Britanniában - egy helybéli mesterember készíthette a római inváziót megelőző évszázadban. Ám most kiderült, hogy nem barbár, hanem római vagy görög mester alkotta őket klasszikus technikával Kr. e. 70 és Kr. e. 30 között. Noha az ékszereket római technikával készítették, a tárgyak vaskosabbak és díszesebbek, mint klasszikus társaik. Amikor a római légiók megjelentek, a helybéliek, noha erődített településeik és nagyhatalmú vezetőjük volt, nem tanúsítottak ellenállást. A rómaiak harc nélkül vonultak át a területen, ami arra vall, hogy megegyeztek a helybéliekkel. A környéken (a pontos lelőhelyet titokban tartják) nem került elő más lelet. A kincsek nem sírmellékletek és nem is egy épület vagy templom romjai között lapultak. Eredetileg is egy kisebb domb tetején ásta el őket tulajdonosuk valószínűleg egy pogány istennek felajánlva őket, vagy hogy elrejtse az aranyat.

Római közfürdők Pécs alatt
[nol, 2003-11-13] A plebejusok mellett vélhetően patríciusok is jártak azokba a közfürdőkbe, amelyeknek romjait most találták meg Pécsett, az úgynevezett Római udvar folytatásaként. A Krisztus utáni III-IV. században a fürdők nem csupán a testi megtisztulás helyei voltak, hanem olyan fórumok is, ahol rengetegen megfordultak, így a társadalmi viták elfogadott helyszínei is. Fémkeresővel is megnézték az egész területet, pénzt, kincseket nemigen találtak. Egyetlen római pénzről, némi töredékről, néhány régészetileg támpontul szolgáló cserépdarabról lehet tudni.

Kelta falut tártak fel Budaörs mellett
[rtlklub, 2003-11-12] Kelta falu maradványait tárták fel Budaörs határában a régészek. A 60 házból álló hajdani településnek még a nevére is rábukkantak a leletanyag között, eszerint Vicus Teutóként tartották számon az 1500-2000 éve ott élők. Egy ipari raktár építése előtti feltárási munka során derült ki, hogy értékes leleteket rejt a föld. A tavaly kezdődött ásatást 14 hektárnyi területen végezték, a talajmegmunkáló gépekkel 30-40 centiméter vastag földréteget mozgattak meg, ennek eredményeként került napvilágra az I-IV. században épült falu. Az előkerült kőépületek egyike mellett magtár, pajta maradványait is feltárták. A gazdag leletanyag között római kori kocsitemetőre is rábukkantak. Az ősi szokás szerint az elhunyttal együtt elföldelték a tehetős emberek lovait, kocsiját, s az elhamvasztott halottat ezekre az értékekre temették. Az egyedülálló leletanyag hozzávetőleg 400 darabját - közötte bronzkori kocsi abroncsot, ezüst díszítésű kardot, edényeket - Budaörs önkormányzata egy általa felújíttatott épületben, állandó kiállításon mutatja be.

Újrarajzolnák az euró-bankjegyeket
[Figyelőnet, 2003-11-10] A két földközi tengeri szigetország, Ciprus és Málta Magyarországgal együtt, jövő év májusában csatlakozik az Európai Unióhoz, és szeretnék elérni, hogy a közös európai pénz bankjegyein lévő térképen ők is szerepeljenek. "A kérdést már felvetettük az Európai Unió illetékeseinek" - jelentette be a sajtónak a ciprusi pénzügyminiszter, Markosz Kiprianu. "Miután mi is tagjai leszünk az uniónak, a bankjegyet kinézetén muszáj lesz változtatni" -véli a miniszter. Az Európai Központi Bank egyelőre nem reagált a felvetésre. Az érméknek már a tervezésekor is kirobbant a vita a tagországok között amiatt, hogy Luxemburg és Portugália nem volt jól kivehető az "írás" oldalon lévő térképen, nem látszott a határ Írország és Észak-Írország között, illetve, hogy a 2500 kilométeres körzeten kívül eső területek lemaradtak a térképről. Tavaly februárban, nem sokkal az euró bevezetése után sajtóhírek szerint a svéd diplomácia fejezte ki rosszallását - igaz, nem hivatalos úton - azért, mert az országukat magában foglaló skandináv félszigetet az euró-érméken úgy ábrázolta a vésnök, hogy arról különösebb rosszindulat nélkül is egy petyhüdt hímtag juthat az eszébe mindenkinek. Akkor sokan úgy vélték, hogy a különleges forma nem véletlen, így álltak bosszút a skandináv államokon: Svédország mindmáig nem vezette be az eurót, a térképről teljesen lemaradt Norvégia pedig nem lépett be az Európai Unióba.

Középkori sírok Szombathely belvárosában
[nol, 2003-11-06] Középkori sírokat találtak Szombathely belvárosában egy építkezésen, a X-XI. századból származó leletek mentését már megkezdték a Savaria Múzeum régészeit. A Kisfaludy utcában lévő építési területen eddig 26 kora középkori sírt tártak fel - mondta az ásatás vezetője Pap Ildikó Katalin, hozzátéve, a férfi és női csontvázak mellett bronz ékszereket, gyűrűket, hajkarikákat, övcsatokat és pénzérméket találtak. Ez utóbbiakról még nem derült ki, melyik uralkodó idején készültek, pontos beazonosításukat később végzik el a szakemberek. A pénzérméket vastag oxidréteg fedi, ezt a restaurátor-műhelyben aprólékos munkával, az anyagot azonnal konzerválva végzik. A most feltárt kora középkori temető bőséges leletanyaga arra utal, hogy erre a helyre gazdag emberek temetkeztek. Az ásatások várhatóan november közepéig folytatódnak, a kincsek a szombathelyi Savaria Múzeumba kerülnek, ahol a tervek szerint a nagyközönség is megtekintheti majd azokat.

Veszélyben a holland egy és két eurócentes
[ma.hu, 2003-11-03] Holland kereskedők azt tervezik, hogy kivonják a forgalomból az egy és két eurócentest, s az árakat ötcentes végződésűre kerekítik fel, illetve le. Az intézkedés állítólag évente 30 millió euró megtakarítást generál, sokan viszont az árak ily módon történő növelésétől tartanak. A hollandok már az euró 2002-es bevezetésekor bírálták, hogy az euró váltópénzéből egy- és kétcentes is létezik. Az átállás előtt a legkisebb holland gulden-pénzérme az ötcentes volt, az egycentestől már 1983-ban megszabadultak. Mint ismeretes Finnország már hivatalosan is végrehajtotta a mostani holland tervet: az euróra való áttérés után bevonták a forgalomból az egy- és kétcenteseket, amelyek azóta csak a komplett érmesor tagjaiként, numizmatikusoknak összeállított csomagokban láthatók.

Középkori kiállítást terveznek a gyulai vármúzeumban
[Numismatics, 2003-11-02] A tervek szerint korhű várúrnői lakosztályt, lovagtermet, borozót, kovácsműhelyt, konyhát és pékséget alakítanának ki a múzeumban. A tárlat létrehozásához több mint 60 millió forintra lesz szükség.