Ókeresztény sírkamrát tárnak fel Pécsett
[nol.hu, 2004-01-28] Ritka leletek előkerülését remélik a régészek annak az újabb ókeresztény sírkamrának a teljes feltárásától, amelyre tavaly nyáron bukkantak Pécsett. Ha a bejárat körül sikerül kiemelni a törmeléket, akkor további kutatómunka révén bizonyára értékes adatokkal egészíthetik majd ki Pécs és a késő római kori temetkezés történetével kapcsolatos ismereteket. "A rablók a sírokat feltörték, a fémtárgyakat elvitték, az ott nyugvó halottak csontjait szétszórták"

Római emlékek Angliában
[Múlt-kor, 2004-01-27] A közép-angliai Chester városa - a hosszú római jelenlétnek köszönhetően - rendkívül sok régészeti emléket őriz. A város amfiteátrumát - Anglia legnagyobb ilyen jellegű műemlékét - pár napja újra ellepték a régészek, akik a legmodernebb technikát segítségül hívva kívánják felderíteni a szigetország római és korakeresztény emlékeit. A föld mélyén rejtőző romokat és egyéb tárgyakat radarral azonosítják, és speciális fényképfelvételen rögzítik a felszín és a mély legapróbb részleteit is. A kutatáshoz természetesen felhasználják a korábbi feltárások jegyzeteit és eredményeit is. Egy távirányítású robot segítségével pedig eddig ismeretlen szögekből is lefotózhatják a felszínre került római emlékeket.
További részletek...

Egymillió euró-bankjegyből 15 hamis
[euro.hu, 2004-01-27] Az Európai Unió nemzeti bankjai tavaly 551 ezer hamis euró-bankjegyet és 26 ezer hamis euró-pénzérmét fedeztek fel és vontak ki a forgalomból. Minden egymilliónyi igazi bankóra 15 hamis pénz jut. A hamis bankók és érmék mennyisége egyaránt ugrásszerűen nőtt, egy évvel korábban, 2002-ben csak 14 ezer euró-hamisítványt és 2339 hamis euró-pénzérmét fedeztek fel a hatóságok, így egyik évről a másikra mintegy 40-szeres, illetőleg 12-szeres a növekedés. Az Európai Bizottság továbbra is azt állítja, hogy kevesebbet hamisítanak az euróból, mint korábban a nemzeti valutákból. Az érmék közül az 50 eurócentest, valamint az egy- és a kéteuróst hamisítják a leggyakrabban. A hatóságok tavaly három illegális pénzverdét fedeztek fel, kettőt Olaszországban és egyet Portugáliában, a görög rendőrség pedig 5800 darab hamis érmét foglalt le. A bizottság szerint a hamisított érmék minősége veszélyesen javult, főleg az ál-kéteurós hasonlít az igazira. Valódi pénzérméből jelenleg 49 milliárdnyi van forgalomban, a hamisítványok aránya tehát jelentéktelen, s külön érdekesség, hogy az automaták még a jó minőségű hamis érméket is gyakran visszadobják.

Kincstárteremben fogják kiállítani az ezüst- és aranyleleteket
[Kossuth Rádió/Határon túli hírek, 2004-01-22] A Szatmár Megyei Múzeum állandó kiállításának átszervezése során külön kincstártermeket alakítanak majd ki, amelyben az elmúlt években előkerült arany- és ezüstleleteket tárják a közönség elé.
Az ország több múzeuma rendelkezik már ilyen teremmel, és bár a szatmári múzeum dolgozói lassan már két éve tervezik a kincstártermek berendezését, csak az idén jutott pénz és idő a megvalósításra. A múzeum épületében már elő is készítettek két termet, amelyek egyikében a múzeum tulajdonában levő ókori és középkori kincseket állítják ki, a másikban pedig a XVIII.- XIX. századi ezüst étkészleteket, arany kegytárgyakat. Jelenleg még a biztonsági rendszer kiválasztásával vannak elfoglalva, hiszen az ide kerülő nagy értékű tárgyakat védeni kell. A szóban forgó két helyiség ablakait már befalazták, a kincstártermet csak egy páncélajtón keresztül lehet majd megközelíteni. A több mint ezer ezüst pénzérmét, arany ékszereket és a már említett értékes étkészleteket és kegytárgyakat jelen pillanatban a megyei múzeum páncélszekrényében őrzik. Gindele Róbert muzeológus szerint a nemesfém tárgyakból rendezett kiállítás minden bizonnyal joggal számít majd a közönség érdeklődésére.

Egyiptom: új kibocsátású 10 fontos bankjegy
[numizmatika.hu, 2004-01-26] Az Egyiptomi Központi Bank új 10 fontos bankjegyet bocsátott ki a "Nemzeti Mecsetek" sorozatban, új biztonsági elemekkel bővítve. Az új címlet 150x70 mm méretű, zöld és gesztenyebarna alapszínű. Az előlapon a kairói Refa'ie Mecset, míg hátoldalon Khefrén Fáraó szobrának képe látható. A bankjegy érdekessége a Thutankhamon halotti maszkját mintázó vízjegy.
További részletek...

Megtalálták Dareiosz hajóhadának roncsait?
[Múlt-kor, 2004-01-20] Görög és kanadai régészek arra számítanak: feltárhatják az i. e. 492-ben Athosz hegyénél megsemmisült perzsa hajóhad maradványait. A flottát Dareiosz perzsa király indította Hellász leigázására - mielőtt azonban elérte volna a görög partokat, egy hatalmas viharban a teljes ármádia elsüllyedt. Az észak-görögországi Athosz hegy lábánál öt évvel ezelőtt két sisak és egy lándzsahegy akadt a helyi halászok hálójába. A régészek azt gyanítják, a leletek azokról a hadihajókról származnak, melyekkel Dareiosz perzsa király akarta elfoglalni Görögországot. Reményüket alátámasztja, hogy tavaly ugyanitt már egy amforákkal megrakott, komplett hajóroncs is előkerült. A Kanadai Régészeti Intézet és a Görög Régészeti Szolgálat közös, részletes kutatása idén júniusban kezdődik.
További részletek...

Megtalálták Nápoly ókori kikötőjét
[Múlt-kor, 2004-01-18] A nápolyi metró építésekor megtalálták Nápoly ókori kikötőjét a város egyik legforgalmasabb tere alatt 13 méterrel - írja a Discovery News. Az ókori Neapolis kikötőjében a második századból származó tíz méter hosszú hajó mellett megtalálták a móló fából készült részeit, illetve egy csomó mindennapi használati tárgyat, amforát, mécsest, kerámiát, pénzérmét, üvegpalackot, cipőtalpat, tűt, horgot, horgonyt és régi lámpát is. "Több száz tárgyat találtunk jó állapotban. Valószínűleg a rakomány bepakolása közben estek a vízbe. A leletekből következtetni lehet az akkori város mindennapi életére, nem beszélve az áruk terjesztéséről, hiszen a Mediterráneum különböző részeiről származó kerámiákat találtunk" - magyarázta Daniela Giampaola, az ásatást vezető régész.
További részletek...

Hihetetlen aranyleletre bukkantak Horvátországban
[Natinonal Geographic, 2004-01-15] Nem mindennapi aranyleletre bukkantak angol régészek egy horvát folyó medrében: a Cetina folyóágyában az időszámításunk előtti 6000-től kezdve bukkantak elő különböző korú és stílusú tárgyak. Az elmúlt ötven év egyik legnagyobb régészeti leletére, bronzkori és későbbi időszakokból származó tárgyakra bukkantak a Birminghami Egyetem brit régészei Horvátországban, a Cetina folyó völgyében. A most megtalált tárgyak között van többek között kilencven darab kard, egy római legionárius tőrje, tokkal együtt, harminc darab gréko-illíriai sisak, továbbá számos ékszer, balta és dárdahegy.

Balatoni Csata Múzeuma?
[nol, 2004-01-10] Szinte hét sem múlik el anélkül, hogy ne találnának valahol az országban második világháborús lövedékeket, harckocsi- vagy repülőgéproncsokat. Utóbbiakból viszonylag a legtöbbet a Balatonban. (...)
Múzeumot alapítana társaival a Balatonból kiemelt repülőroncsok, és más, második világháborús relikviák számára Bruckner János. A balatonlellei Top Gun Búváregyesület vezetője szerint a múzeum anyagát összegyűjteni nem lenne gond: 1993 óta, amikor a búvárok elkezdték kiemelni a tóból a szerencsétlenül járt repülőket, három gépet és két repülőmotort hoztak felszínre - s még legalább 72 gép hollétéről van tudomásuk. A klub vezetője azt mondja: több tucat olyan embert ismer, akik lelkes gyűjtői a hadi relikviáknak, az egyenruháktól kezdve a katonai felszerelésekig, eszközökig, sőt: fegyverekig. A Balaton környéke különösen gazdag ilyen leletekben, mivel 1944–45-ben több hónapon át heves csaták dúltak ezen a vidéken, mind a levegőben, mind a szárazföldön, s több helyen egész hadianyagraktárakat rejt a föld. A déli part környékén a helybeliek emlékei szerint Tigris tankokat is elsüllyesztettek a németek egy visszavonulásuk során: erről azonban a klub tagjainak még nem volt módjuk meggyőződni.
A teljes cikk a nol.hu oldalán >>

Az MNB tízmilliárdért épít új euróelosztó központot
[nol, 2004-01-10] A viták kereszttüzében álló logisztikai központjának felépítéséhez Soroksáron vásárolt öthektáros területet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank érvelése szerint csak az új központ teszi lehetővé, hogy korszerű, biztonságos feltételek között végezhesse a bankjegyek cseréjét. Az építkezés a tervek szerint az idén kezdődik, míg a központ 2005-ben készül el - így 2008-tól már az eurót fogadhatja a létesítmény, feltéve, hogy a terveknek megfelelően vezeti be Magyarország az európai közös valutát a forint helyett.

Kelta temetőt találtak a régészek Győr mellett
[MTI, 2004-01-10] Megkezdték a Győr-Ménfőcsanak határában feltárt kelta temető tárgyi emlékeinek feldolgozását a győri Xantus János Múzeum szakemberei a napokban, akik tavaly ősszel koporsós temetkezés nyomaira bukkantak az időszámítás előtt 3. századból. Ismertetése szerint a csontvázas sírokat mélyre ásták, ennek köszönhető, hogy épek maradtak a sírmellékletek, amelyek a régészeti emlékek datálásához adnak támpontot a szakembereknek. A kelta férfiakat fegyverzettel temették el, a csontvázak mellett megtalálták a vaskardot, a pajzsot, a lándzsákat, de előkerültek birkanyíró ollók, kések és egyéb munkaeszközök is. A női sírok ruhatűket, bronz karkötőket, bokapereceket, pasztagyöngyöket rejtettek. Nagyméretű kerámiaedények ugyancsak felszínre kerültek a sírokból. Közülük többnek a magassága a fél métert is meghaladja. A tárgyi emlékeket a téli hónapokban restaurálják, majd kiállításon mutatják be. A sírokról pedig teljes körű dokumentációt állítanak össze a régészek. Az ásatást folytatni szeretnék, mivel a ménfőcsanaki az ország egyedüli legnagyobb ilyen korú és egységében vizsgálható, modern régészeti eszközökkel feltárt temetője, ahol időszámításunk előtt 2. századból való hamvasztásos sírokat is rejtett a föld. A kelták közel 500 éven át éltek Magyarország területén. Krisztus előtt 4. századtól már jelentősebb a kelta népesség ezen a tájon és megérik a római hódítást.
Korábban: Kelta falu maradványait tárták fel Budaörs határában

Egy hétezer éves lelet titka
[MR, 2004-01-09] A Zalában előkerült egyik lelet, egy termékenységvarázslásra használt, két "pálcikaembert" ábrázoló edény kora körülbelül nyolcezer év - vagyis kétszer olyan idős, mint az antik világ bölcsője, a négyezer éves knosszoszi kultúra. Negyven lelőhely, kétszázezer négyzetméternyi területen huszonötezer lelet, közöttük egy nyolcezer éves, termékenységvarázslásra használt edény - röviden ennyi az autópálya-építés "mellékes hozama" Zala megyében. Horváth László régész, múzeumigazgató elmondta, hogy a tervezett nyomvonal öt erődített újkőkorközepi lelőhelyet vágott át, így szakmai szempontból rendkívül jó összehasonlító anyag kínálkozik. Most már talán akár generációkra bontva is megismerhetjük a hétezer éves szomszédos települések fejlődését, gazdaságtörténetét, társadalmi berendezkedését. A régészszakma számára ez teljes újdonság, hiszen korábban azt hitték, hogy csupán egy-egy kiemelkedő település részesült abban az előnyben, hogy központi fekvése miatt megerődítették - most kiderült, hogy erről szó sincs: a jelek szerint mindegyik faluközösséget kaputoronnyal ellátott, erődített árok övezett.

Egy érme mind felett
[Múlt-kor, 2004-01-07] Új-Zélandot nemcsak a Gyűrűk Ura harmadik részének forgatása, hanem egy szenzációs régészeti lelet is lázba hozta. Római kori pénzérmét talált egy új-zélandi régész a Taylor folyó partján, az ország Marlborough körzetében. A folyóban végzett földmunkálatok során napvilágra került, Augustus császár képmását viselő pénzdarab a szakértők szerint i. e. 7-ből származik. Marlborough körzet tanácsának tisztviselője, Russell Montgomery szerint az érme "rendkívüli leletnek" számít, ám talán sohasem derül ki, hogyan került oda. "Talán 1940-ben pottyant le a rakpartról, talán 1840-ben hajították oda - ki tudja?" Reg Nichol régész épp a helyi tanács felkérésére folytatott ásatásokat a folyóparton, mikor a munkások rábukkantak a különös leletre. A folyóban végzett földmunkák során előbb egy régi hídra - vagy inkább rakodópartra - emlékeztető építményre bukkantak. Mikor a helyszínre hívták Nicholt, hamarosan előkerült az érme is. A régész káprázatos felfedezésnek nevezte az érme napvilágra kerülését, de kihangsúlyozta: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a rómaiak jártak volna a mai Marlborough földjén. "A történettudomány számára vajmi kevés jelentősége van a leletnek" - nyilatkozta Nichol. "Mindössze egy meglepő különlegességnek számít." A "felettébb kopottként" jellemzett, kb. egyforintos méretű pénzdarab feltehetően egy 19. századi pénztárcában utazta keresztül az óceánt, s hullott le a rakodópartról, melyet épp ekkoriban keztek rendszeresen használni.
Augustus által veretett érmék jellemzői >>

Tízeurós belga érme Tintin tiszteletére
[euro.hu, 2004-01-05] Tízeurós pénzérme készül Belgium pénzverdéjében a népszerű rajzfigura, Tintin 75. születésnapja alkalmából. Az ünnepélyes külsőségek között elkezdődő érmeverésnél jelen lesz a figura atyjának özvegye, Fanny Rodwell és a belga pénzügyminiszter, Didier Reynders is. Herge Rodwell pontosan 75 évvel ezelőtt alkotta meg Tintin és hűséges kutyája, Snowy alakját. A páros 1929 januárjában, a Vingtieme Siecle (XX. század) című lap gyermekmellékletében lépett először a nagyközönség elé. Első kalandjuk címe "Tintin a szovjetek földjén" volt. Ezt 23 teljes album követte, amelyeket ötven nyelvre fordítottak le, és amelyekből világszerte 200 millió példányt adtak el. A Tintin kalandjai és a hozzá kapcsolódó termékcsoport mára több millió eurós iparággá nőtte ki magát, elsősorban annak köszönhetően, hogy a Belgiumba látogató külföldi turisták jellegzetes belga szuvenírként vásárolják és viszik haza a mesefigura különböző változatban készült emléktárgyait.
2003-ban Belgium szintén tízeurós érmét szentelt Georges Simenon regényírónak, születésének századik évfordulója alkalmából.