Vigyázat, hamis euróbankók!
[Népszabadság, 2004-03-24] A közös valuta ugyanis bevezetésekor "majdnem" hamisíthatatlannak minősült. A majdnem azonban nem lehetetlen: beindultak a pénzgyárak. Egyre több kisebb címletű bankjegy "szétszereléséből" állítják elő a biztonsághamisító alkatrészeket, főképp a fémszálakat. Ezeket átszerelik tízszer-húszszor nagyobb címletű-értékű bankjegyekre, amelyekhez persze hamis papír és festék, valamint kézműves vízjel dukál. Az új iparág alapító piacvezetői balkániak: bolgárok, szerbek és albánok, akikkel állítólag az igazi eurót használó görögök illetékes bűnszövetkezetei üzletelnek. A késztermék Cipruson és Libanonon át jut az EU-ba, ahol a megszokott pénzmosási gépezetbe kerül.
Tovább >>

Titkos régészeti magánmúzeum
[MTI, 2004-03-23] A spanyol csendőrség hétfőn bejelentette: leleplezett egy titkos régészeti magánmúzeumot, amelynek több mint ötezer darabból álló anyagát föníciai, iszlám, római és ibériai archeológiai helyekről lopkodták össze. Arról, hogy a titkos múzeum miként működött, ki látogathatta, és volt-e belépő, nem tájékoztatott a spanyol csendőrség.
Tovább >>

Régi magyar ékszerek a Nemzeti Múzeumban
[MR, 2004-03-18] A XVI. és a XIX. század között készült és viselt magyar ékszerekből nyílt kiállítás pénteken a Nemzeti Múzeumban. A mintegy száz darabos válogatásban a múzeum kincsestárának eddig ismeretlen ötvösmunkái láthatók. Az eddig ismeretlen ötvösmunkákról előadások is lesznek. Az ékszergyűjtemény anyagából tavaly nyáron nagy sikerű bemutatót rendeztek a baden-württembergi Pforzheim múzeumában. A kiállításhoz kapcsolódóan előadássorozat indul a Magyar Nemzeti Múzeumban ékszerekről, drágakövekről, azok vizsgálatáról, értékbecsléséről. Izgalmas tárlatvezetéseket hallgathatnak a kor híres asszonyairól és híressé vált ékszereikről.

Megnyílik a jegybank látogatóközpontja
[origo, 2004-03-16] E hét pénteken nyitja meg látogatóközpontját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ahol a jegybanki tevékenységhez kapcsolódó területekkel, fogalmakkal, eszközökkel ismerkedhet meg a látogató. A központ célja, hogy a diákokat és a felnőtt lakosságot is megismertesse a jegybank történetével, tevékenységével, a pénz világával, amelyhez számítógépes oktatóanyagok, előadások, játékok és egy 80 ezer kötetes könyvtár áll a vendégek rendelkezésére. A jegybank látogatóközpontjában megnyíló kiállítás elsőként a pénz kialakulásával foglalkozik, de megtekinthetők itt a világ minden tájáról érkezett bankjegyek, emlékpénzek is.
Tovább >>

Spanyol régészeti leletek Luxorban
[MN, 2004-03-13] Egyiptom egyik legrangosabb múzeuma, a luxori múzeum, amely helyet ad az antik Théba csodálatos gyűjteményeinek is, külön vitrint tart fenn azoknak a leleteknek, amelyeket egy spanyol régészcsoport tárt fel nemrégiben. A régészek számos érdekes tárgyat találtak, többek között egy arányok kiszámítására használt táblázatot, fáraókat ábrázoló skicceket, vázákat, egy festett dobozt, rajta oroszlán-istenséggel. Kiástak egy írókészletet, az egyik galériában ibiszmúmiák mellett néhány vázlatot, amelyet Percy Newberry egyiptológus készített. Ő másolta le 100 évvel ezelőtt a sír domborműveit. Most már az ő papírjai is értékes relikviák lettek.

Három évig bírják a bankjegyek
[origo, 2004-03-12] Jelenleg 245 millió darab magyar bankjegy és 2,1 milliárd pénzérme van kereskedelmi forgalomban az országban. A papírpénzek átlagosan három évig használhatók, de a nagyobb címletűek valamivel tovább bírják. A kis címletű pénzérmék előállítási költsége gyakran meghaladja névértéküket, az egy- és kétforintosok elkészítése többe kerül, mint az érmék piaci értéke. A bankjegyekkel azonban fordított a helyzet.

Eljöhet a régészet aranykora
[magyar hírlap , 2004-03-08] Hamarosan indul a régészeti szezon, sőt néhány helyen a sürgető határidő miatt télen is folytak feltárások. Amennyiben másfél milliárd forintba kerül egy kilométer autópálya megépítése, akkor kilométerenként 15 millió forint jut régészeti feltárásokra. A régészetre szánt teljes összeg 600 kilométer autópálya esetén elérheti a kilencmilliárd forintot. Az M6-os autópálya tervezett vonalán várhatóan április elején kezdik meg - Érdtől Dunaújvárosig - a régészeti feltárásokat a székesfehérvári Szent István Király Múzeum munkatársai. A kőkortól a középkorig várhatók leletek, emellett egy bronzkori lelőhelyre és egy népvándorlás kori germán település maradványaira is számítanak a régészek.
További részletek a Magyar Hírlap oldalán...

Kövér gladiátorok?
[Múlt-kor, 2004-03-03] A közelmúltban a mozikban vetített hollywoodi film is azt a képzetet kelti, hogy a gladiátorok hatalmas termetű izompacsirták voltak. Pedig nem. Babból és árpából álló diétán éltek, hogy elhízzanak, és mezítláb rúgták az arénák véráztatta homokját - állítja a brit Telegraph egy osztrák antropológus kutatására hivatkozva. Az egykori Asia Minor provincia fővárosa, Epheszosz közelében feltárt, mintegy 70 sírból álló gladiátor-temető leletei választ adnak a furcsa jellemzésre: a csontok vizsgálata bizony cáfolja a római harcológépek testfelépítéséről szőtt hollywoodi elképzeléseket. A Törökország területén fekvő temetőben nyugvó gladiátorok nem drabális húsevő-hústornyok, hanem sokkal inkább túlsúlyos vegetáriánusok voltak. Az osztrák tudós az elesett harcosok csontozatának vizsgálatakor sokszor találkozott a gerincen ejtett vágásokkal. Elmélete szerint ezeknek a karcolások az az oka, hogy a halálra ítélt veszteseket ellenfelük a torkukon át szúrta szíven. A lefelé fordított hüvejkujj tehát a torkon át a szívbe szúrt kard jelképe volt.

Feltárult a Mikó-vár (régi) kútja
[MR, 2004-03-02] Meglepő felfedezésről számolt be Darvas Loránd, a Csíki Székely Múzeum régésze. A Mikó-vár bejárati kapujától balra nyíló termek egyikében, mentőásatás során, előkerült a vár régi kútja, a másik, lapos kövekkel kirakott padlózatú helyiségben pedig egy kemence téglából kirakott maradványai. Különben a XVIII. század közepe táján a várról készült Weisz-féle feljegyzésben is szerepel a szép kút, "mely düledezik". Ha sikerül az ásatás folytatásához anyagi támogatókra is bukkanni, akkor talán újabb meglepetésekre is számíthatunk.
A Mikó-vár története >>