A Magyar Nemzeti Bank 2006. augusztus 31-én, az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulóján új érmesorozatot indít "Az egyházi építészet remekei" címmel. A sorozat első tagja az 5000 forint névértékű, "Esztergomi bazilika" elnevezésű ezüst emlékérme.

A klasszicista stílusban épült esztergomi bazilika - teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház - hazánk legnagyobb temploma, a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza. Világviszonylatban is kiemelkedő mérete, hiszen Európa harmadik, a világ ötödik legnagyobb temploma.
A bazilika helyén már Szent István idején is állt templom, de ennek nyomait a háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok eltörölték. 1822-ben tették le a jelenlegi főszékesegyház alapkövét, de felszentelésére csak 1856. augusztus 31-én került sor. Erre az ünnepélyes alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, amelyet ő maga vezényelt.

Az esztergomi bazilika felszentelésének emléket állító érme előlapján a főszékesegyház kupolájának a belseje alulnézetből látható. Mivel az emlékpénz törvényes fizetőeszköz, a kötelező éremképi elemek is megtalálhatóak az előlapon: "MAGYAR KÖZTÁRSASÁG" felirat, az "5000" értékjelzés, a "FORINT" felirat, a 2006-os verési évszám valamint a "BP." verdejel. Itt szerepel továbbá a tervező, Bartos István Péter mesterjegye is. Az érme hátoldalán az esztergomi bazilika homlokzata a fő díszítő motívum, de itt szerepel az érme elnevezése, valamint az 1856 és a 2006-os évszám, utalva a felszentelés óta eltelt 150 évre.
Az emlékérme különlegességét jelentik a jellegzetes, virágszirmokra emlékeztető hullámos perem, valamint az érme szélének szaggatott recézettsége.

Az emlékpénz 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az érméből összesen 6000 darab készül, ebből 3500 tükörfényes (proof) kivitelben. Az ezüst emlékpénz már előjegyzésben elfogyott.