| |
|
|
|
|
|
|
 |
| |
 |
| |
|
| |
| Hírek |
|
| |
| Arany
emlékpénz az EU-belépésre |
| |
|
2004. január 5. |
| |
Négy
dukát súlyú, ötvenezer forint névértékű arany emlékpénzzel
köszönti a jegybank jövő májusban Magyarország belépését
az Európai Unióba. A csaknem színarany (986 ezrelékes)
érme tükörfényes változatban legfeljebb ötezer példányban
készül a Magyar Pénzverő Rt.-ben. A Magyar
Nemzeti Bank a rendszerváltozás óta - meglehetősen
ritkán - készíttetett arany emlékpénzt, azok súlya
6,982 gramm, azaz két dukát volt, átmérőjük pedig
22 milliméter. A mostani különleges alkalom miatt
megduplázzák a súlyt és 25 milliméteresre növelik
az érme átmérőjét.
|
| |
|
| |
| A
jegybank megbízásából a Képzőművészeti Lektorátus
zsűrit szervezett az emlékpénz grafikai tervének elbírálására.
A zsűri - melynek tagjai között művészettörténész,
ötvösművész, szobrász, verdei szakértő és numizmatikai
szakember egyaránt van - Papp László tervét választotta
ki verésre. Az előlapon, mint a pénzeknél általában,
a fizetőeszköz alaki kellékei találhatók meg, így
az értékjelzés, a kibocsátó hatóság jele, a verdejel
és a verési évszám. Az érme hátlapján a magyar legendák
csodaszarvasa jelenik meg művészi ábrázolásban, körülötte
csillagok jelképezik az Európai Uniót. A jegybank
ezüst emlékpénzt is veret az alkalomra, a végleges
tervek szerint tízezer példányt Proof kivitelben.
|
| |
Az
év végére elkészült a Pénzverő Rt. első építészettörténeti
sorozata. Kilenc építészeti stílus magyar remekei
láthatók az érmeken (és nem érméken, mivel ezek nem
fizetőeszközök): a jáki templom, a nyírbátori református
templom, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum,
a Pesti Vigadó, a fertődi Esterházy-kastély, a Budapest
Sportaréna, az Iparművészeti Múzeum és a sárospataki
vár (képünkön). Heteken belül megjelenik az újabb
sorozat első érme is, azon az eklektikus stílusban
megépített Magyar Nemzeti Bank látképe található. |
| |
|
| |
A
pénzek és érmek iránt érdeklődők több kiadvánnyal
is csillapíthatják tudásszomjukat. A Novella kiadó
A pénz története című munkáját Jonathan Williams szerkesztette
a British Museum munkatársai segítségével, és a magyar
kiadásban a nemzeti gyűjteményünk éremtárának kutatói,
valamint a Hopp Ferenc múzeum szakértői is közreműködtek.
A pénzverés történetébe is bepillanthatunk Soós Ferenc:
Magyarország kincstartói 1340–1540 című kötete által,
mely az ország pénzügyeinek irányítóiról szól az Argumentum
Kiadó gondozásában. |
| |
| (forrás:
MNB) |
| |
|
| |
|
| |
|
|
©2000-
Numismatics Hungary. Minden jog fenntartva!
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása
csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.
|
|
|
|
|
|
|
