Európa egyik vezető fizetőeszköze a késő középkorban
a magyar aranyforint volt. Elismertségének, közkedveltségének
számos oka lehetett. Pályafutását egyaránt magyarázhatjuk
a középkori magyar állam súlyával, tekintélyével,
de a pénzek minőségével, finomságával vagy művészi
kivitelezésével is. Kopernikusz óta úgy tudjuk, hogy
a jó pénznek méltósága van. A magyar aranyforint Közép-Európában
méltósággal rendelkező pénznem volt, olyan érme, amelyre
a kortársak is előszeretettel hivatkoztak adásvételeknél.
Középkori gazdaságtörténetünk talán legfontosabb fejezete
a magyar aranyforint története.
|
Az
MNB bankjegy- és éremgyűjteménye jelenleg ötvenezer
leltári egységből áll, így Magyarország második legjelentősebb
numizmatikai gyűjteménye. A több mint ötszáz darabos
középkori aranyforint-sorozat az egyik legszebb és
legértékesebb része gyűjteményünknek, ez indokolja,
hogy a sorozat első kötetét a magyar aranyforintoknak
szenteljük.
A
magyar aranyforint több évszázados története során
számos változáson ment át, éremképe többször átalakult,
ám minősége mindvégig kifogástalan maradt. Ezt a fejlődést,
pontosabban annak középkori szakaszát kísérheti végig
az érdeklődő a Magyar Nemzeti Bank kiadásában megjelenő
sorozat első kötetében is.
A
díszalbum első részében olvasható pénztörténeti tanulmányban
nemcsak az aranypénzeket ismerhetjük meg részletesen,
hanem a középkori Magyarország pénztörténete és pénzforgalma
is megelevenedik előttünk. Megtudhatjuk, hogy kik
irányították a magyar pénzverést, bepillantást nyerhetünk
az egyes pénzverdék működésébe. Többé nem cseng idegenül
a "kémlő" tisztségének megnevezése vagy
a "pénzláb" fogalma. Természetesen a kiadványt
illusztrációk színesítik, többek között egy összeállítás
a középkori Magyarország területén a középkorban elrejtett
összes aranyforint-leletről. Térképek segítenek abban,
hogy térben is elhelyezhessük a késő középkori Magyarország
pénzügyigazgatási szerveit, illetve az éremleletek
előkerülési helyeit.
A
kötet második része a szűkebb értelemben vett katalógus,
amely arra törekszik, hogy az MNB gyűjteményében őrzött
magyar aranyforintokat fényképpel mutassa be, és róluk
pontos numizmatikai leírást adjon. A kronologikus
és tipológiai sorokba rendezett érmeanyag segítségével
jól nyomon követhető a magyar aranyforint első kétszáz
évének története, a magyar pénzverés fejlődése, új
hagyományok kialakulása és továbbélése. Szent László
alakja például a magyar aranypénzek meghatározó képi
eleme volt évszázadokon keresztül, míg Szűz Mária
csaknem fél évezreden át szerepelt a magyar pénzek
éremképében (az utolsó ilyen pénzt 1939-ben bocsátották
ki).
A
kötet szerzője Gyöngyössy Márton és a kiadója bízik
abban, hogy a most megjelent érmealbumot minden érdeklődő
olvasó örömmel forgatja, tanulmányozását pedig hasznos
időtöltésnek érzi. A tervek szerint jövőre jelenik
meg a sorozat következő kötete, az 1526-1944 között
kibocsátott magyar aranypénzek katalógusa.
Az éremgyűjtemény egy része az MNB Látogatóközpontjában
megtekinthető, a könyv a Pénzverő Rt üzleteiben kapható.
A
szerző Dr. Gyöngyössy Márton egyetemi adjunktus, numizmatikai
szakértő eddigi publikációi >> |
