A Halley-üstökös, mely legutóbb 1986-ban volt látható a Földről, rendszeres időközönként bukkan fel égboltunkon. 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben is megfigyelték. Ezek alapján jelentette ki Edmond Halley angol csillagász 1705-ben, hogy ugyanarról a 76 évenként visszatérő üstökösről van szó. Miután azt is helyesen becsülte meg, hogy a jelenség 1758-ban lesz újra látható, róla nevezték el az üstököst.

A Halley-üstökös tulajdonképpen egy 15 kilométer hosszú, porból, hóból és jégből álló száguldó test. A többi üstököshöz hasonlóan ennek a pályája is elég változékony, hiszen a közelébe kerülő bolygók gravitációs ereje hat a mozgására.

A kutatók most újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az üstökös már évezredekkel Halley születése előtt is fontos szerepet játszott az emberek életében. A történészek szerint elképzelhető, hogy maga Tigranesz is látta az égi csodát i. e. 87. augusztus 6-án. A kutatók abban bizonyosak, hogy egy üstökös feltűnése az égbolton "felettébb emlékezetes esemény" lehetett abban az időben.

A Halley-üstökös feltűnésébol Örményország egén az érme kora is jó közelítéssel kiszámítható. A kutatók, bár az érme pontos korát nem ismerik, mindenképp i. e. 83 előttre datálják a pénzdarabot. Ebben az évben foglalta el Tigranesz Antiókiát, Szíria akkori fovárost.

Vince Ford, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Kutatóintézetének munkatársa szerint a Halley-üstökös sokkal nagyobb és fényesebb volt 2000 évvel ezelőtt. "Mikor az üstökösök a Nap közelébe érnek, anyaguknak akár egytizedét is elveszíthetik" - mondta a csillagász. Bár kizárt, hogy a Halley-üstökös is minden alkalommal ennyit veszítsen, az biztos, hogy egyre kisebb és kisebb lesz, hiszen a Nap folyamatosan elpárologtatja víztartalmát.

A tudósok szerint a többi, 200 évnél rövidebb idő alatt visszatérő üstököshöz hasonlóan a Halley is a Kuiper-övbol származik. A Kuiper-öv - melybe a Pluto is tartozik - egy üstökösökbol és jeges bolygókból álló halmaz, melybol időről időre jeges anyag érkezik a Naprendszerbe.

Ford azt is elmondta, hogy a Halley-üstökösrol i. e. 240. május 25-én, Kínában tettek legkorábban említést.

A csillagász szerint a műalkotásokat régóta vizsgálják, vajon felbukkan-e rajtuk valamilyen utalás az üstökösök múltbeli észlelésére. A Halley legismertebb képmása az 1066-os hastingsi csatát ábrázoló Bayeux-faliszőnyegen látható, melyen az üstökös II. Harald király felé száguld.

Ám az is előfordult, hogy a műalkotások félrevezették a csillagászokat. "Az üstököst Giotto is belefestette Krisztus születéséről szóló művébe, valószínűleg azért, mert kevéssel azelőtt láthatta a Halleyt, és lenyűgözte a jelenség" - mondja Ford. "Csakhogy a valóságban a Halley i. e. 12-ben bukkant fel, tehát jóval korábban Krisztus születésénél."

A kutatók az Astronomy & Geophysics című szakfolyóiratban, a Royal Astronomical Society kiadványában jelentetik meg felfedezésüket.