Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulójára két emlékérmét bocsát ki: 5 000 Ft-os címletű ezüst és 100 000 Ft-os címletű arany érméket. Mindkettőt Rónay Attila ötvösművész tervezte, akinek elképzelései most először öltenek testet törvényes fizetőeszközön. A kibocsátás alkalmából arról kérdeztük a művészt, hogyan születtek az érmék, mi inspirálta munkáját.

- Mióta foglalkozik érmetervezéssel?

Kárpátalján születtem, Ungváron fafaragás szakon végeztem az iparművészeti szakközépiskolát. Ezt követően már Magyarországon az Iparművészeti Egyetem ötvös szakán tanultam, ahol Péter Vladimir irányítása alatt az ötvös szakmán belül továbbra is a szobrászat foglalkoztatott. 2001-ben a Magyar Alkotók Országos Egyesülete az év legjobb diplomamunkája díjjal jutalmazta azt az érmesort, amelyet az MTA tiszteletére terveztem. Számos hazai pályázaton indultam, de nemzetközi megmérettetésben is részt vettem. A japán pénzverő által kiírt nyílt pályázaton harmadik helyezést értem el. "Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója" elnevezésű érméim pedig az első törvényes fizetőeszköznek számító emlékérméim.

- Hogyan, milyen körülmények között alkot?

Otthon szeretek dolgozni, egyedül, halk zene mellett. A PC nem az én világom, mindent kézzel rajzolok. A koncepció megfogalmazódása után az érem méretével egyező rajzokat készítek, de csak a legjobbakat dolgozom ki nagyban. Ezután fénymásolóval lekicsinyítem őket, hisz sokszor így derül ki, hogy túlzsúfolt az éremkép. Végül ollózok, azaz a meglévő éremképekből kollázsszerűen összeállítok új terveket. A legnehezebb persze a választás, hogy az elkészült tervek közül melyiket nyújtsam be a pályázatra, hiszen mindegyik egy kicsit a szívemhez nő.

- Hogyan mutatná be az érméket?

Modern érmesort akartam tervezni, ahol nincsen figurális ábrázolás, csak a jelképekre építek. A szovjet diktatúrát fémlemezzel jelenítettem meg, amelyet az 56-os forradalom és szabadságharc jelképe, a lyukas zászló mintegy felszakít. Az 5 000 forintosnál átfordul a rendszert szimbolizáló csík, míg a 100 000 forintos pénzérmén oldalról bevágva kunkorodik zászlóba a fémlemez.
Különösen nagy megtiszteltetés számomra, hogy ez a nemzeti jelentőségű téma az én elképzeléseim szerint valósulhatott meg. Személyesen is érintett a téma, hiszen szüleim a Szabad Európa adását hallgatták, amikor Ungvár főutcáján végigvonultak a Budapestre tartó szovjet tankok.