 A
tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a Tiszában
tavaly felfedezett oszlopok a török korabeli szolnoki
fahíd maradványai. A szenzációs víz alatti régészeti
leletről a szolnoki városházán tartottak tájékoztatót
a szakemberek.
Szolnok már a középkorban is fontos szerepet töltött
be a kereskedésben, a szállításban és a hadviselésben
is. Ennek ellenére gyakorlatilag semmilyen tárgyi
emlék sem maradt fenn abból az időből. Ezért is nagy
öröm, hogy bebizonyosodott: a Hrusztán budai pasa
parancsára 1562-ben épített fahíd maradványait látta
meg a vízben tavaly augusztusban Lakatos László -
mondta Botka Lajosné, Szolnok polgármestere. A vállalkozó
egyébként a feltárás és a vizsgálatok eddigi költségét
is fedezte, amely meghaladta a 400 ezer forintot.
|
Dr.
Kertész Róbert régész hangsúlyozta, hogy a 110 méter
hosszú, 6 méter széles , kétsoros cölöpjármos híd
hazánk legkorábbi állandó Tisza hídja és egyben a
török kori építészet legnagyobb alkotása volt. I.
Lipót hadai 1685-ben űzték ki a városból a törököket,
akik ekkor felgyújtották a fahidat. A jelenlegi híd
felett 70 méterre a Tisza bal parti részén, a Zagyva
torkolattal szemben talált famaradványok korát egymástól
függetlenül határolta be dr. Szántó Zsuzsanna, a Magyar
Tudományos Akadémia Debreceni Atommag Kutató Intézetének
munkatársa, valamint dr. Morgós András, a Magyar Nemzeti
Múzeum restaurátora. Nagy Dénes építőmérnök rekonstruálta
a szolnoki, török kori fahíd valószínűsíthető szerkezetét,
amit rajzokon és maketten be is mutatott: az impozáns
építmény jelentős mérnöki munka volt, amit magyar
ácsok építettek meg.
A
feltárási munkálatok tovább folytatódnak - most már
remélhetőleg állami támogatással - de fa cölöpök egyelőre
a Tiszában maradnak, mert levegővel érintkezve rövid
időn belül elkorhadnának - hangzott el a szolnoki
sajtótájékoztatón. |
